Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)
Hajdú vármegye Levéltára
HAJDÜ VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA Az 1876: 33. tc. rendelkezése értelmében megalakult Hajdú megye. Az alakuló közgyűlésre 1876. szeptember 4-én került sor. A megye központi tisztviselőinek sorában a 12. helyen a levéltárnok következett 700 Ft fizetéssel. (126) E tisztet a kerület megbecsült levéltárosa, Gál Sándor töltötte be rövid ideig, hiszen 1877-ben már benyújtotta lemondását. A közgyűlés ,, . . . a közszeretetet kiérdemelt levéltárnoknak ..." kérelmét azzal fogadta el, hogy a Hajdúkerület Levéltárának a Hajdú megyei Levéltár épületébe való átszállítását még megszervezi 1877. szeptember 15-ig. A főispán 1877. október 12-én Weszprémi Kálmánt — megyei iktatót — szeptember 15ével visszamenőleg kinevezte Hajdú megye levéltárnokává ,, . . . kinek felügyelete alatt már a Böszörményben volt levéltári iratok már be is szállíttattak". (127) A megyei levéltárnok szorosan beletartozott a megyei közigazgatási apparátusba. 1881. decemberében a közgyűlés kimondta ,, . . . elrendeltetik, hogy a levéltárnok állandóul a székesháznál lakjék, lakhelyül a várnagyi lak lévén rendelkezésére bocsátandó: annálfogva a várnagyi teendők ezennel reá ruháztatnak". (128) A megyei levéltárnok munkájának elismerésére egyben a szűken értelmezett szakmunkától való távolabb kerülést is jelentette. A levéltárnok feladata volt a beérkezett ügydarabok előiratozása, a kezelési könyvek és nyilvántartások vezetése. Mindehhez járult ,, . . . a központi árvaszék irattára a levéltárral együttes kezelés alá vonatik s mindkettővel járó teendők teljesítésével a vármegyei leváltárnok bizatik meg . . .". A megnövekedett feladatok ellátására az alispán 1889ben levéltári segéd állás létesítését javasolta. (129) Az első világháború és a forradalmak éveiben a levéltár anyaga nem károsodott. A román megszállás több község levéltárában és más értékeiben pusztítást okozott, Kabán: ,, . . . a községi levéltár a románok által feldúlva és szét hányva van, a községi gyám- és adópénztár . . . meg van semmisítve . . .". (130) A községi levéltári anyagot mint a megyei levéltár jövőbeni forrását említem. Csánki Dezső államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója a levéltárak országos helyzetének felmérése céljából 1928 végén az alispánhoz fordult a levéltárra vonatkozó kérdéseivel. A Hajdú megyei Levéltárra vonatkozó válaszokat Herpay Gábor főlevéltáros állította össze. (131) A zömmel levéltártörténetre, illetve a levéltári anyag leírására vonatkozó információkból kiemelkedik a levéltár anyagának típusok szerinti felsorolása: a) privilégiális okmányok 1605-től, nyomtatásban megjelent Origó et Status Oppidium Hajdonicalium címmel 1843-ban, b) jegyzőkönyvek 1694-től, c) közigazgatási iratok 1713-tól, d) polgári perek iratai 1736—1826, e) büntető perek iratai 1794—1826. A megyei levéltár anyagának egy részét a háború utolsó szakaszában miniszteri kiürítési rendelet alapján alispáni menetlevéllel két vagonba rakták és a Dunántúlra menekítették. Debrecen felszabadítását követően 1944. október 21-én a város szovjet parancsnoka a polgári közigazgatás újjászervezése érdekében kinevezte a közigazgatás első embereit, Hajdú megye élére alispánnak a városban maradt vezető tisztviselőkből Herpay Gábor vármegyei főlevéltárost. (132) Herpay közel egy évig viselte-a magas tisztet, amiből nyilvánvalóan következik, hogy a levéltárban ez idő alatt érdemi tevékenység nem folyt. A háború utolsó szakaszában a menekítés miatt az anyag nagy része elpusztult, összekeveredett, így el-