A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - II. Település — lakás — környezet

badtér felett egy paticsból (favázra rakott sár) készült kémény van, ezenkívül a deszka födém két helyen át van törve, amely áttört részek a padlásra való feljutásra szolgálnak. Ezen előtérben, illetve kéménybe torkollanak ki a szobákban elhelyezett főző tűzhelyek csövei is. Az egész épület falai paticsból vannak, födémé alig letapasztott vékony korhadó deszka, amely deszkát fa gerendák tartanak, az épület fedele pedig nád. Eltekintve attól, hogy ezen cselédlakásnak használt épület egészségügyi szempontból a legnagyobb mértékben kifogás alá esik, emellett még tűzveszélyes is, mint azt a már több ízben előfordult és ez ideig szerencsés kimenetelű tűzesetek is bizonyítják. A patkányok és az egerek által alaposan átfurkált oldalfalak, kemenczék és kéményeken, továbbá födémbe vágott padfeljáró nyílásokon át a tűzhelyeken vagy a kémen ezekben gyújtott szalma tűz szikrája a nádfedélhez, vagy a falakban levő fákhoz könnyű szerrel hozzájuthat és ezen anyagok kigyulladását okozhatja és okozta is. Tekintettel azon körülményre, mely szerint az előtér feletti födém és fedél az, amely első sorban a meggyulladás veszélyeinek van kitéve, kigyulladás esetén a kémény az előtérbe beszakadna és az ezen előtérbe nyíló négy cselédlakás ki járóját eltorlaszolva, a menekülést az égő anyagokon át majdnem lehetetlenné tenné. Tekintve, azt, hogy ezen cselédlakás nagyon régi, rozoga, emellett sem. egészségügyi, sem tűzrendészeti szempontból nem megfelelő, a fent említett bajokon csakis egy új cselédlakás építésével lehetne segíteni. Megjegyzendő, hogy ez idő szerint a tanyába oly hely nincs, ahova a 16 család átköltöztethető lenne, amire tekintettel a súlyos felelősség tudatában sürgős intézkedésre lesz szükség.

1 Tisztázat. — HBmL. IV. B. 1405/b. 169. — II. E. 37/1909. 1 A helyettes városi főmérnök jelentésére a Tanács 500 koronát kiutalt a hibák kijavítására. 74 Debrecen, 1914. CSATORNA ÉS VÍZVEZETÉK 1914. év kezdetén talán lesz még néhány ház Debreczenben, melynek udvara csatornázatlan s elég számos olyan, melynek vízvezetéke még nem készült el; maga a város azonban önérzettel hivatkozhatik arra, hogy csatornázása és vízvezetéke megépült. Hosszú vajúdás után; sok szó- és tintapazarlás után; éppen abban az időben, mikor a pénz a legdrágább volt; de megépült. Legyen ez a tény egy boldogabb kornak a kezdete s a közegészségügy e fontos tényezői mutassák meg hatásukat a város lakosságának szaporodásában s minden téren való előrehaladásában ... Már 35—40 év előtt is ilyen tűrhetetlen állapotok lehettek; pedig akkor még a népesség is ritkább volt, az igények és az utczai csatornák is kevesebbek voltak. Ekkor 1876-ban Zichermann Mihály mérnökkel a város egész lakott területét felölelő csatornázási tervet készíttetett. Ez a terv volt attól kezdve egészen nap-