A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)
DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás
A föld végétől beljebb hordták a kévét, hogy legalább két-három kereszt legyen. Most a kaszás fogott egy kévét és a megfelelő helyen letette a kalászos részét magafelé felhajtotta és marikszedő egy másik kévével lenyomatta. Majd a kaszás fogott egy kévés és szemben a letett kévével a kalászos részével rátette. Amelyik kéve középen volt, azt nevezték bujtatónak. Ismét két kévét helyeztek szemben egymással, de ezeket már az előbbi két kévével derékszögben úgy, hogy a kalászos része mindig középen legyen. így már a keresztnek meg volt az alapja. Így rakták váltogatva, amíg mindegyik keresztlábba négy-négy kéve nem volt. A tetejébe pedig kalászával lefelé feltették az utolsó kévét, ezt nevezték papnak. A papot aztán a kereszt négy lábához lekötötték olyanformán, hogy a papnak nevezett kévéből is és a keresztlábból is fogtak egy marékkal és összesodorva a kötés végét eldugták. Mire ezt a munkát befejezték, már bizony este lett. Az egy köblös föld le lett takarva, fáradtan mentek haza a jól megérdemelt vacsorára. Előtte az iletet ám mind egy szemig össze kellett szedni, ami megtermett, azt mind meg kellett becsülni, vagyis a kaparékot össze kellett gereblyézni a nagy széles tarlógereblyével, villával, ezt is kévébe kötötték és odatették a kereszt tövébe. A tarlót minden esetben tisztára takarították, tisztán hagyták. Ez azzal magyarázható, hogy minden keservesen megtermelt szemtermésre szükségük volt, meg is becsülték azt. A keresztben megtörtént az utóérés, ezután 8—10 nap múlva kezdődött meg a hordás. Ofjra Gáborné Kézirat. — DMNA. 1375—74. 1 A kézirat részletesen ismerteti még a paraszti gazdálkodás további munkafolyamatait is. 23 Debrecen, 1921. szeptember 21. A MEZŐGAZDASÁGI ESZTENDŐS CSELÉDEK KÖLTÖZKÖDÉSI IDEJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Földmívelésügyi miniszter úr 16002/1921. szám alatt leiratot intézett a törvényhatóságokhoz és hozzánk is arról, hogy a mezőgazdasági esztendős cselédek költözködési idejének újabb megállapítása iránt szabályrendeletet alkossunk. A miniszter úr leiratában különösebb hangsúllyal arra hivatkozik, hogy a most gyakorlatban levő január elsejei változás és költözködés, a téli zord időjárás a költözködő szegény családra és családjára egészségi szempontból életveszedelemmel jár, és leírásában elrendelte a miniszter úr, hogy a költözködés idejét az esztendő más, enyhébb időjárású szakára tegyük át, illetve állapítsuk meg. A kérés nagyfontosságára tekintettel, megkértem a vármegyei és Debreczen városi gazdasági egyesületeket a gazdasági akadémiát, városokat és községeket a vármegyében működő gazdatársadalmi egyesületeket, amelyektől beérkezett véleményekben általánosságban az nyert kifejezést, hogy bár a miniszteri rendeletben kifejezett egészségi okok méltánylást érdemelnek, azonban gazdasági okok a mellett szólanak, hogy helyváltoztatási időpontnak maradjon meg
