A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

a január első napja, miután ez az az idő, amikor a gazdaságban, úgy a cselédek, mint ezek költözködéséhez szükséges igák legkevésbé vannak elfoglalva munkájuk legjobban nélkülözhető. Ily értelemben tettem felterjesztést földmívelésügyi miniszter úrhoz, a ki hivatkozott rendeletében felhozott indokra való tekintettel 17388/1921. számú hozzám intézett leiratában az esztendős cselédek költözködési idejét április hó első napjában megállapította és engem arra utasított, hogy az esztendős cselédek költözködési idejének megállapítása és az evvel kapcsolatos körülmények részletes szabályozása végett szabályrendelet tervezetet készítsek, azt tárgyalás és elfogadás végett a törvényhatósági bizottsághoz mutassam be. Eleget teszek ezen kötelezettségemnek, bemutatom a szabályrendelet javaslatát és kérem annak elfogadását és kormányhatósági megerősítés végett földmívelésügyi miniszter úrhoz leendő felterjesztést elrendelni méltóztassék. Debreczen, 1921. szeptember 21. Hajdúnánás, 1922. április 14. AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSÁRÓL

1 Nagyobbítja a drágaságot az a körülmény is, hogy a pénzünk belső vásárló értéke is leromlott, a több, mint 3000 koronás búzaár már egészen európai nívón áll. Most már a búza ára is Zürich szerint fog igazodni, ha a szabad forgalom és a kivitel lehetősége fenn áll. Természetes, ha a gazda külföldön magasabb árakat érhet el, itthon nem fogja sokkal kedvezményesebb áron átengedni terményét, legfeljebb annyival olcsóbban, amennyit a vasúti szállítási költség kitesz, no meg ami a közvetítő kereskedelmet, mint tisztességes haszon megilleti. A kenyér árának az emelkedése kihat a többi élelmi szerekre, sőt még az ipar és a kereskedelem egyéb cikkeire is. Mert az iparosok és kereskedők kénytelenek lépést tartani ezekkel az árakkal, nekik is meg kell találni számításaikat, így a cipő, a ruha s egyéb közszükségleti cikkek ára mindig a búza árához igazodik. A vasúti tarifa drágítása és a forgalmi adó kétszeresére emelése szintén néhány százalékkal drágábbá tette a megélhetést. Az így előállított drágaság főképen két osztályt sújt, a vagyontalan ipari és földmívelési segédszemélyzetet, napszámosokat és a készpénzfizetésből élő de arra igazán rászorult közalkalmazottakat, másképen mondva a fizikai és szellemi munkásokat. Még ezek közül is a szellemi munkások maradnak háttérben. Egy-egy konvenciós béres, egy kocsis gyakran nagyobb jövedelemmel rendelkezik, mint egy r. t. város polgármestere, vagy egy főgimn. igazgató. Egy napszámos pár a pár hónapi aratási és cséplési idő alatt nem csak egész évi gabona szükségletét szerzi meg, hanem jóval többet s ha még a kapálási és kaszálási időszakot is kihasználják, végig dolgozzák élelmezés és jó napszám mellett egész évi megélhetésük biztosítva van. Olvashatatlan aláírás s. k. alispán. Eredeti. — HBmL. IV. B. 905,/b. 194. 4378/1928. 24