A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

nás, amikoris e háziipar tanítására két tanító fog leküldetni. A háziiparnak ilyentén képpen leendő létesítése nézetem szerint a balmazújvárosi nép elégületlenségét és nyomorát némiképpen ugyan enyhíteni fogja, de megszüntetni nem lesz képes, mert annak oka az ottani felette mostoha birtokviszonyokban rejlik. Balmazújváros község határát képező 45 000 kat. hold közül ugyanis 40 000 hold nagy és kötött birtok van, melynek legnagyobb része hosszabb időre s nagybérletben (több ezer hold) van kiadva s így a különben szorgalmas, jóra való munkás népnek lehetetlenné van téve, hogy akár örök tulajdoni joggal, akár haszonbérbe kisebb földbirtokot szerezhessen, illetve kaphasson... Olvashatatlan aláírás sk. alispán. Fogalmazvány. — HBmL. IV. B. 905/b. 136. 1940/1911. 20 Balmazújváros, 1913. URADALMI CSELÉDEK ÉLETE Az uradalmi cselédek bére a kommenció volt. Kétféle kommenciót különböztettek meg: egész és fél kommenciót. A férfiak 17 éves kortól egész kommenciót kaptak. A nők és a 17 évesnél fiatalabb legények bérét fél kommencióban számolták el. A kommenciót negyedévenként adták ki. Egész kommencióba (egy évre) 16 mázsa gabonát (ebből általában 4 mázsa búza, a többi rozs volt), 16 kg. szalonnát, 1 köblös tengeriföldet, 200 négyszögöl konyhakerti földet, 1 mázsa krumplit, 32 kg köleskását, néhány kg babot számoltak. Fél kommenció (egy évre) 8 mázsa gabona, 8 kg szalonna, fél mázsa krumpli, 2 kg köleskása volt. Azt a pénzt, amit a kommenció mellé fizettek, fertály pénznek nevezték. Ez fél kommenció esetén 12 pengő, egész kommenció esetén ennek duplája volt. Balmazújvároson a piactéren, a városháza előtt volt az embervásár január elsején. Ide jöttek el azok az emberek, akik valahová szerettek volna elszegődni. A gazdák is megjelentek és kiválasztották maguknak a cselédeket. Akiket nem vettek fel cselédnek, azok megpróbáltak napszámos munkát szerezni. Vasárnap vagy szerdán kiálltak a piactérre a tavaszi munkák megkezdésekor. Az uradalmi cselédek között találjuk az uradalmi kerülőt, aki felügyelői szerepet is betöltött az uradalomban. Ö ügyelt a napszámosokra, hogy folyamatosan, jól dolgozzanak, Ő osztotta be reggelente, hogy ki, hová fog menni azon a napon dolgozni. A kerülő adta meg a jelt arra, mikor lehet elkezdeni a munkát. Mint a többi uradalmi cseléd, a kerülő is a cselédházban lakott. A cselédház négy helyiségből állt, azaz házból és egy pitvarból. Mind a négy ház ajtaja a pitvarból nyílt. Egy házban egy család lakott, egy cselédházban tehát négy család élt. A pitvart közösen használták. Minden családnak volt egy katlanja a pitarban, ott főztek. Egy cselédházban két kemence volt, tehát két házat fűtött egy kemence. Az uradalmi cselédek, így a kerülő is kommenciót kapott, január elsején szegődött el az uradalomhoz. Uradalmi kocsis tizennyolc éves kortól lehetett egy legény. Ő is egész kommenciót kapott s a cselédházban lakott. Egy uradalomban általában négy kommenciós kocsis volt. Az ő feladatuk volt a lovak hajnali lecsutakolása, a lovak