A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

vesszőkosarakban hordták. Az uborka is vagy a zsákba vagy a batyukba került. Egyszerre 2—3 pár tyúkot, és 10—15 db tojást bírt egy kofa. A kofák egy része Debrecenbe is eljárt. Miután kifizették a helypénzt, igyekeztek jó helyet foglalni. Ez nem mindig sikerült. Ha két kofa egy helyet nézett ki magának, akkor sokáig civakodtak, míg végre eldöntötték, hogy kié legyen a hely. A hely elfoglalása után kipakolták portékáikat. Az áru a földre terített papírra, abroszra, rongyszőnyegre vagy asztalokra került. A kofák portékáikat a következő szavakkal kínálgatták: „Harmatos zöldséget!", „Nézze, vegye!", „Jobbat úgy sem talál!", „Mindent a szemnek, semmit a kéznek!", „Ha nem viszi, ne babrálja!", „Friss az áru, ide, ide!" A kofa ruházata szegényes volt. Maga elé nagy, zsebes kötőt kötött, amivel nemcsak a ruha tisztaságára vigyázott, hanem eltakarta az alatta levő, maradék anyagból készített pénzeszacskókat is. Az egyik zacskóban az aprópénzt, a másikban a papírpénzt tartotta. Cipője gombos, magasszárú, száraz cipő volt, ezt azonban csak a téli időszakban viselte. Télen bekecset öltött magára. A kofák nagyon spórolósak voltak, sokat dolgoztak. A férfi kofák inkább tyúkkofák voltak. Mezítláb, bő gatyában, ingben jártak, az inghez rövid mellényt viseltek. Maguk elé nagy, zsebes kötényt kötöttek. Télen csizmában jártak, fejükön kucsma volt s ők is bekecset öltöttek magukra. Pénzes zacskójuk a nyakukban lógott. Általában a feleségükkel együtt jártak árulni. Szabó Katalin Kézirat. — DMNA. 1569/76. 126 Berettyóújfalu, 1930. BARÁTI, ROKONI, SZOMSZÉDSÁGI KAPCSOLATOK, TÁRSAS MUNKÁK, ÖSSZEJÖVETELEK

1 A falu egységes társadalma a baráti, rokoni, szomszédsági szálakkal összefogott, szűkebb közösségekből tevődik össze. Barátság elsősorban az utcabeliek körében szövődött. Ezt a kört az iskoláskor bővítette, amikor más terület fiataljai is kapcsolatba kerültek egymással. A barátválasztásban erősen éreztette hatását a vagyoni helyzet. „A szegényebb sorú a szegényebbhez húzott, nem is mert kereskedni a gazdagabbnál." De akadtak példák arra is, hogy a tehetősebbek, becsületes, szegényebb sorúakkal is szívesen barátkoztak. Az iparosok csaknem kizárólag a maguk köréből választottak barátot. A parasztságtól élesen elkülönültek, „többre tartották magukat azoknál, esetleg a módosabb családokkal kötöttek barátságot". Az életkornak csak olyan mértékben volt meghatározó szerepe a baráti kör kialakításában, hogy 3—4 év korkülönbségen túl nem barátkoztak. A baráti körből kerültek ki a keresztszülők, a keresztkomák. Berettyóújfaluban gyakran előfordult, hogy a sok koma közül nem tudták eldönteni, kit hívjanak keresztszülőnek, ezért több koma egyszerre töltötte be ezt a tisztséget. Közöttük volt egy tényleges keresztkoma vagy első keresztkoma, a többi a lógó keresztkoma vagy vendég keresztkoma volt, akik ugyanúgy kivették a részüket