A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

levő kényelemmel, illetőleg annak biztosításával felhagyni, mert olyan áldozatot kívánna ennek fenntartása tőllem, minek viselésére képtelen vagyok. Tisztelettel kérem azért, a fentebb felhozott indokok alapján méltóztassék nekem engedélyt adni arra, hogy üzletemben pincér leányt alkalmazhassak. Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek a mielőbbi elintézése úgy a közönségre, mint reám nézve fontos, tisztelettel kérem, hogy ez ügyben lehetőleg sürgősen határozni s engem és a községi elöljáróságot a határozatról értesíteni méltóztassék. Alázatos szolgája Barcsa Gábor s. k. Eredeti. — IV. B. 905/b. 132. 58/1910. 1 Az alispán hatályon kívül helyezi a főszolgabíró határozatát és engedélyezi az alkalmazást. 114 Debrecen, 1910. A DEBRECZENI MUNKÁSKERTEK Idestova 3 esztendeje annak, hogy Szántó Győző debreczeni gyár igazgató a munkáskert intézmény megvalósításán fáradozik. Minthogy ez az intézmény természeténél és czéljánál fogva túlhaladja a magántörekvések határait, eredetileg is csupán egyesületi úton vélte a kérdést megoldhatónak. Ezért eredetileg az eszme olyatén propagálásával próbálkozott, hogy a megfelelő egyesület létrehozassék. Azonban plátói tetszésnél egyéb visszhangot nem keltett a tevékenysége. Külföldi tapasztalatai s ezek nyomán az intézmény hazai talajba ültetése felől lelkében kialakult képzetek további kitartásra, végül közvetlen cselekvésre serkentették. Az 1908. év folyamán Szántó Győző arra a radikális elhatározásra jutott, hogy egyszerűen a saját kezdeményezéséből és erejéből létesítsen kerttelepeket. Egyelőre 15 hold földet bérelt a város szélein elhúzódó területekből s azokra 150 egyenként 300—500 m

2 területű kertre készíttetett tervezetet és vitte keresztül a parczellázást. A Gy. O. Sz. debreczeni fiókjának 1908. évi október hó 14-én tartott ülésén már az első kerttelepnek pontos tervrajzát bemutatta s jelezte, hogy idővel a fiók, mint kezdeményező, képviseletében és közbenjöttével „Közhasznú munkáskertek egyesülete" czím alatt szervezetet létesít, melyre az eszme kivitelét bízza. Ehhez a fiók lelkesedéssel hozzájárult. Ennek a szervezetnek a megalakítását nem erőltette. Megcsinálta a kerteket míg az év tavaszán 240 kész, virágzó kiskertet s ugyanannyi szeretettel a földjén csüggő kis családot adhatott át az alakuló egyesületnek. A bérletekért való jelentkezés oly tömeges volt, hogy szükségessé vált gondoskodni további területekről. Ennek folytán további területek szereztettek meg, ezek azonban csak 1910. évben kerülhetnek mívelés alá. A „Délibáb"-nak nevezet kerttelep 34, egyenként 360 m

3 területű kertből; az „Árpád"-telep 43, egyenként 500—600 m

2

; az „Attila"-telep 26, egyenként 550 m

2

; a „Csokonai"-telep 24, egyenként 600—700 m

2

; a „Lilla"-telep 19, egyenként 600—700 m

2 és végül a „Petőfi"-telep 94, egyenként 450—600 m

2 területű kert-