Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

LEVÉLTÁRI INTÉZMÉNYEK ÉS IRATANYAGAIK

LEVÉLTÁRI INTÉZMÉNYEK ÉS IRATANYAGAIK Az írásbeliség kifejlődésével, az írásos ügyintézés elterjedésével alakultak ki az iratokat, írásos dokumentumokat rendező, rendbentartó, majd őrző és a későbbiekben tudományos céllal feldolgozó intézmények, a levéltárak. Magyarországon a levéltárak ilyen jellegű munkája a XIX. század végétől kezdődött és csak századunkban vált rendszerezetté, szabályozottá. A levéltárügy viszonylag lassú fejlődése is okozta, hogy sok írott történeti forrás ment veszendőbe az évszázadok során. A XIII. századig visszanyúló előzmények utón 1756 óta működik (Pozsonyban majd Budán) az „ország levéltára" (Archívum Regni), amelyből 1875-ben a Magyar Országos Levéltár létesült. A megyei levéltárak a XVIII. században alakultak ki - az 1723. évi 83. tc. előírta -, s a század végén mindenütt megvoltak már többnyire főhivatású levéltárosokkal. A különböző levéltárakat egyesítő intézmény elsősorban a központi kormányszervek feudális és polgári kori történeti értékű iratait gondozza. A felszabadulás utáni szocialista építés országos jelentőségű szerveinek iratait az 1970-ben létesített Üj Magyar Központi Levéltár őrzi és kezeli. A levéltárügy mai szervezetében a Magyar Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár általános levéltárként dolgozik. Gyűjtőkörükbe a már említett központi kormányszervek anyagain túl az országos jelentőségű testületek, intézmények, egyesületek, gazdasági szervek, családi és személyi iratok tartoznak. Országos hatáskörrel, de egy-egy szakterület vagy iratképző szerv anyagának őrzésére hoztak létre szaklevéltárakat. Ilyenként működik pl. egyházi, szakszervezeti, vízügyi, hadtörténeti levéltár, de szaklevéltára van a Központi Statisztikai Hivatalnak, vagy a Magyar Tudományos Akadémiának is. A pártszervezetek dokumentumait külön levéltári hálózat kezeli. A régi városi és vármegyei levéltárak, a helyi önkormányzatok, törvényhatósági bizottságok iratanyagát a megyékben az 1950 óta szintén általános levéltárként működő, majd 1968-tól tanácsi kezelésbe került intézmények gondozzák. A megyei levéltárak mellett 1968 után fióklevéltárak is létesültek, így jött létre a Hajdú-Bihar megyei Levéltár szervezeti egységeként a Hajdúböszörményi Fióklevéltár, amely a Debrecenben működő anyaintézménytől e fondjegyzékben felsorolt iratokat vette át. A két intézmény és irataik szoros kapcsolata miatt utalunk néhány jelentősebb megyei lelvétári forrásra, hiszen a fióklevéltárban kutatónak gyakran Debrecenben is ki kell egészítenie jegyzeteit. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági Levéltár iratait őrzi: A régi Debreceni Városi Levéltárét, Bihar megye és Hajdú megye Levéltáráét. Ez utóbbi 1876-ban vette át a Hajdúkerület Levéltára iratanyagát, amely aztán a fióklevéltárba került. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár legrégibb irata egy 1294-es oklevél, amely káptalani másolatban maradt fenn. Az őrizetében levő legkorábbi eredeti oklevél birtokügyben keletkezett 1311-ben. A közigazgatás és a jogszolgáltatás szervei közül a Nagyváradi Igazgatóság és a Tartományi Biztosság Debreceni Kerületének, valamint a Tiszántúli Kerületi Táblának az iratanyaga jelentős. A megyei törvényhatósági iratok közül kiemelkedőek Bihar vármegye nemesi közgyűlésének dokumentumai. A bihari iratokból Nagyvárad tó-