Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A FIÓKLEVÉLTÁR TÖRTÉNETE, IRATANYAGA

rök elfoglalásakor, 1660-ban, és a II. világháborúban nagy mennyiség pusztult, illetve kallódott el. A Hajdú megyei Levéltár anyaga zömében a Hajdúkerület iratanyagaiból gyűlt össze a létrehozáskor, hiszen (a megyerendezés során 1876-ban kialakított megye nagyrészt a hajdúvárosok területéből állt. Ettől az időponttól ide került a megyei törvényhatóság iratanyaga, 1950 után természetesen a városok és községek önkormányzati iratai. Debrecen városnak adataink szerint már a XV. században „kancelláriája" volt. Kezdetben az ún. nagy ládában őrizték az iratokat, a XVIII. században már „conservatóriumot" említenek a források. Külön kezelték a titkos levéltárat, s csak 1915ben egyesítették újra a közlevéltárral. Egyedülálló érték a városi tanács közgyűlésének iratanyaga. A jegyzőkönyvek 1547-től szinte teljes sorozatot alkotnak. A fiókevéltárban végzett kutatáskor szükséges és fontos kiegészíteni az adatokat a megyei szintű bizottságok, gazdasági szervek, egyesületek, intézmények (iskolák) kapcsolódó iratanyagával. Ugyanígy fontos a polgármesteri és az alispáni iratok, a szocialista korban pedig a helyi tanácsok és a megyei tanács iratanyagának összevetése. Adott kutatási témákhoz forrásbázis kiegészítésül felhasználható még megyénkben a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár és az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Archívumának anyaga, valamint a SzabolcsSzatmár megyei Levéltár és a Heves megyei Levéltár iratai. A FIÓKLEVÉLTÁR TÖRTÉNETE, IRATANYAGA A Hajdúböszörményi Fióklevéltár a Hajdú-Bihar megyei Levéltár szervezeti egységeként 1981. május 7-én nyílt meg, a „Levéltári napok" egyik ünnepélyes programja keretében. Az a kettős tendencia, amely egyrészt a levéltárak raktározási gondjait, másrészt a kutatás egyfajta könnyítését sajátos profilú, önálló arculatot öltő, a kisebb tájegységek hagyományaihoz is kapcsolódó fióklevéltárak létesítésével igyekszik megoldani, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár életében is érvényesült. Áz előkészületek 1977-ig nyúlnak vissza, amikor a korábbi tervek kezdtek formát ölteni a Hajdúböszörmény vezetőivel folytatott megbeszélések alapján. A megyei levéltárnak a fióklevéltár létesítésére irányuló kezdeményezéseit kezdettől fogva támogatta a megyei párt- és tanácsi vezetés, s helyi gondjaikhoz mérten a város párt- és tanácsi vezetése is. A megyei pártbizottság 1978-as határozata szerint az MSZMP Hajdúböszörményi városi Bizottsága új épületének elkészülte után a régi épületet (Dorogi út 5.) a levéltár rendelkezésére bocsátják. Ennek ismeretében a megyei levéltár a fióklevéltár kialakításához szükséges pénzügyi fedezetet az 1979-es költségvetésbe tudta beépíteni. 1979 áprilisában viszont a város vezetői új, késleltető akadályról tájékoztattak: a Bocskai gimnázium épülete életveszélyessé vált, így mivel a fióklevéltár kialakítása a kezdetnél tartott, az épület egyik szárnyában ideiglenes jelleggel tantermeket és szertárat létesítettek. Természetesen mindez hátráltatta a felújítási, karbantartási munkálatokat, a levéltári működéshez szükséges átalakításokat, illetőleg késleltette a helyiségek berendezését.