Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

A városokat a vármegyei törvényhatósági bizottság irányításáváf a polgármester vezette, a községek élén a községi főbíró és az elöljáróság előadójaként működő jegyző állt. A polgármester a képviselőtestület elnöke maradt. A korábbi hivatalok és állások szervezete szintén a régi. A polgármesteri hivatalokat az adóügyi és a közigazgatási tanácsnokok irányították. A gazdálkodási tevékenységet a számvevőség és a pénztárosok végezték. Szerveztek főügyészi, tisztiorvosi, városi orvosi, állatorvosi és mérnöki állásokat, önálló hivatalok intézték a városi adó és a fogyasztási adók kezelését. A városokban Lakásgazdálkodási Hivatalt, 1947-től szociális titkári állást létesítettek, megszűnt ellenben a Közjóléti Szövetkezet és kivonták a városi önkormányzat joghatósága alól az adóigazgatást is. A levéltári rendezés a történeti hagyományokra tekintettel Hajdúdorogot is a városok fondjához osztotta be. A nagyközségekben a helyi hatalmi szerv a főbíró elnökletével működő képviselőtestület volt. A végrehajtó apparátus tényleges vezetője a főjegyző (1948-tól rendszeresen vezető jegyző) maradt. A közigazgatási apparátust munkájában különböző bizottságok (pl. gazdsági, pénzügyi, óvodai, népjóléti, szociálpolitikai, művelődési stb. )támogatták. A község igazgatásához az ügyvitel ellátása, számtiszti, gyámpénztári, adóügyi feladatok végzése tartozott. A főbíró helyettese a kisebb polgári ügyekben intézkedő törvénybíró volt. A bírót, a törvénybírót.a jegyzőt, az esküdteket, a közgyámot, a községi orvost, az elöljáróság tagjait a képviselőtestület választotta meg. Kisközségek társulását nevezték körjegyzőségnek. A községi önkormányzatok a járási főszolgabírók ellenőrzése alatt álltak, a községi határozatokat pedig csak a törvényhatóság jóváhagyása után lehetett végrehajtani. A felszabadulás után a virilizmust megszüntették, a képviselőterület tagjait a demokratikus pártok küldötteiből választottiák. A községek történetének vizsgálatához az V-ös és a XXII. fondcsoport anyagát (a képviselőtestületi jegyzőkönyveket, a közigazgatási és egyéb iratokat) kiindulópontul feltétlenül szükséges átnéznie a kutatónak. XXIII. FONDCSOPORT Tanácsok Az 1949-ben érvénybe lépő Alkotmány rögzítette a szocialista rendszer alapvető elveit, ezen belül is a tanácsokra vonatkozókat. A tanácsrendszer részletes leírását, megfogalmazását az 1950. májusában kihirdetett I. törvény adta. Ezzel fejeződött be a régi államapparátus megszüntetése, s kezdődött el a demokratikus centralizmus elvére épülő, tömegszervezeti jelleggel működő tanácsok létrehozása. A törvény szerint a tanács - működési területén - a dolgozó nép egységes államhatalmát képviseli. Tagjait a dolgozók közvetlenül választhatják és visszahívhatják, ami a szocialista demokrácia egyik feltétele. A tanácsok legfelső fokon az országgyűlés és az Elnöki Tanács alárendeltségébe kerültek, a tényleges irányítást viszont a minisztertanács kapta meg. Hajdú-Bihar megyében először a megyei tanácsot 1950 júliusában, a járási és városi tanácsokat augusztusban és a községi tanácsokat októberben választották meg. 22 t