Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

A tanácsi munka nem mindenben az alapelveknek megfelelően alakult Gátolta a fejlődést a túlzó centralizálás, az adminisztratív eszközök előtérbe kerülése, a tömegkapcsolatok hiányossága, amely a hivatali apparátus súlyának megnövekedéséhez, helyi szinten is a centralizáció erősödéséhez vezetett. A második tanácstörvény már a tanácsi testület elsődlegességét hangsúlyozta és megnövelte a széles társadalmi bázisra támaszkodó tanácsi bizottságok szerepét is. A városi tanácsokat a megyei tanácshoz osztották be, s járási jogot kaptak. A harmadik tanácstörvényt 1971-ben adták ki. Ez pontosította a tanácsok működési területét, jellegét, feladatait. A tanács működési mechanizmusában a végrehajtó bizottság feladata a jogszabályok végrehajtása, a tanácsülések előkészítése, a helyi érdekek képviselete, a tanácsi vállalatok és intézménye felügyelete, a szakigazgatás irányítása. A tanácselnök biztosítja az állami feladatok végrehajtását, vezeti a tanács és a végrehajtó bizottság ülését, felügyeli a szakigazgatási munkát, képviseli a lakosság érdekeit. A vb-titkár előkészíti a vb és a tanács üléseit, gondoskodik a tanácsi szervek törvény szerinti működéséről, ellenőrzi a szakigazgatási szervezet hatósági tevékenységét A tanácsi bizottságok véleményező, javaslattevő, ellenőrző szerepet töltenek be. A szakigazgatási szerveknek önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkörük van. Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson a tanácsok 1950. augusztus 15tel kezdték munkájukat. A tanácstagi választások után létrehozták a végrehajtó bizottságokat, megválasztották a tisztségviselőket, megalakították az állandó bizottságokat, s megszervezték az osztályokat. A fióklevéltár Hajdúböszörményből zömében 1960-ig vette át és rendezte az iratokat, s a fondjegyzék lezárása után kezdtük el az 1960—65 között keletkezett iratok rendezését, kutathatóvá tételét. Hajdúnánás tanácsi iratanyaga szintén az 1950-1960 közötti dokumentumokat tartalmazza. A tanácsok irattári rendszere 1950-51-ben rendszámos, 1952-től 1956-ig csoportszámos, és 1957-től sorszámos iktatású, A községi tanácsok a választásokat követően, 1950 októberének végén tartották alakuló üléseiket. Az államhatalom helyi szervei gazdasági, kulturális és társadalmi vezető funkciókat látnak el, végrehajtják a törvényeket és rendeleteket, gondoskodnak az állami fegyelem betartásáról. A községi tanácsok közvetlen felügyeletét a járási tanácsok végezték. A fióklevéltár illetékességi területén levő községek közül Hajdúdorogot a debreceni járáshoz; Polgárt, Görbeházát, Tiszagyulaházát és Újtikost pedig a polgári járáshoz osztották be. Vid tanyaközpont és környéke 1952. január 1-i hatállyal Hajdúvid néven önálló községgé alakult. Újabb rendezésre az 1970-es évek elején került sor. A polgári járást megszüntették és a debrecenihez csatolták. Hajdúdorog nagyközség, Polgár közös tanácsú nagyközség lett, utóbbi Tiszagyulaháza-Újtikos tanácsi kirendeltséggel. Görbeházát községnek nyilvánították, Hajdúvid pedig város (Hajdúböszörmény) alá rendelt községgé vált