Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

VII. FONDCSOeORT A jogszolgáltatás területi szervei A Hajdúböszörményi Kir. Törvényszék és a Hajdúböszörményi Járásbíróság iratainak töredékes anyagát őrzi levéltárunk. A törvényszékeket 1871-ben rendeletek alapján szervezték, így a hajdúböszörményit is. Kevés munkája viszont már 1875-ben megszüntették és helyette járásbíróságot állítottak fel. A megmaradt dokumentumok a várcs birtokviszonyainak változására kevés adatot tartalmaznak. A járásbíróságok szintén 1871 után szerveződtek. Hatáskörük kisebb mérvű polgári és büntető ügyekre terjedt ki, de fokozatosan átvették a telekkönyvi ügyeket is, sőt 1915-től törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyekben is intézkedhettek. Intézményünkbe csak 1943—44-ből származó polgári és büntető peres iratok kerültek. VIII. FONDCSOPORT Intézetek, intézmények E csoporthoz iskolai iratanyagok kerültek, melyek közül a hajdúböszörményi és a hajdúnánási református gimnáziumok iratai kiemelkedő jelentőségűek. Ez a két gimnázium a debreceni kollégium partikulájaként működött, iratok csak a XVIII. század elejétől (Hajdúböszörmény), illetőleg közepétől (Hajdúnánás) maradtak meg. (Pl. az anyaiskolától hozott rektorok névsora Hajdúböszörményben 1712-től.) A XVIII. századtól a tanítók életrajzát, eskümintáját és az iskolai rendtartás szabályait ismerhetjük meg. Az iskolák fenntartásáról a református egyház gondoskodott. A kizárólagos egyházi vezetés a felvilágosult abszolutizmus idején szűnt meg, a változásokat a Ratio Educationis rendeletei tükrözik. A polgári fejlődés követelményei az iskolarendszert is átalakították. Csak jelzésül hivatkozhatunk itt az OrganisationsEntwurf", a ,,Thun-féle középiskolai rendszer", a „klebelsbergi kultúrpolitika" intézkedéseire. Közbülső, de a felszabadulás ufláni időszakot előlegező volt a Tanácsköztársaság államosító iskolapolitikája. A középiskolák iratanyaga mellett népiskolák, polgári iskolák és iparostanonc iskolák dokumentumait őrzi levéltárunk. A polgári iskolák létrehozását is gyakorlati igények sürgették, végül Eötvös József népoktatási törvénye rendelkezett a felállításukról. így az elemi oktatásra alapozva a törvény kétféle iskolatípust írt elő: a polgári iskolát és a felsőbb népiskolát. Az utóbbiak általában nem valósultak meg. összefüggésben az iparfejlődéssel a rendszeres tanonciskolái képzést 1884-től számíthatjuk Magyarországon, Hajdúböszörményben 1884-ben, Hajdúnánáson 1886-ban létesült községi iparostanonc iskola. Ennél a fondcsoportnál található a gazdasági továbképző iskolák anyaga, melyek közül fióklevéltárunk egy intézmény iratait őrzi.