Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

IX. FONDCSOPORT Testületek Az ide besorolt iratképzők a testületi jelleg miatti hasonlóságuk alapján kerültek egy csoportba. Céhek, ipartársulatok, ipartestületek, hegyközségek, legeltetési társulatok anyaga tartozik a fondcsoporthoz. A céhek a középkori és későfeudális kori kézműipari fejlődés egy adott szakaszában érdekképviseleti csoportosulásként alakultak. Az azonos mesterséget folytatókat tömörítette, gondoskodott a nyersanyag beszerzéséről és az áruk értékesítéséről is. Szerepük a XIX. sz. közepéig jelentős. A céhes iratok között kiváltságleveleket, jegyőkönyveket, szegődtető és szabadító könyveket, bizonyítványokat számadási nyilvántartásokat találhat a kutató. A hajdúvárosok céhes szervezkedése a XVII. századra nyúlik vissza, az idők folyamán a hajdúböszörményi és hajdúnánási céhek váltak jelentősebbé. A XIX. században a céhek már a termelés gátjává váltak, megszüntetésükről illetve ipartársulatokká való átszervezésükről az 1872. évi VIII. tc. rendelkezett. Az ipartársulatok érdekvédelmi és szakmai szövetségi feladatokat is eláttak. A többlettermelés és az újfajta érdekvédelem igénye fogalmaztatta meg az 1884-es ipartestületeket létrehozó XVII. törvénycikket. Célként tűzték ki az iparosok érdekvédelmét, a szakmai fejlődés segítését, az iparosok, segédek és tanoncok közötti jó viszony fenntartását stb. Az ipartestületek jelentős érdekképviseletet és részben hatósági teendőket láttak el 1949-ig, ami után e feladatokat a KIOSZ és a tanácsok vették át. A szőlőtulajdonosok szervezkedésének, érdekvédelmi szövetkezésének egyik formája volt a hegyközség, amelyek létrehozását 1894-ben törvény biztosította, sőt a hegyközség kialakítását 1929-ben minden olyan községnél kötelező tették, ahol a szőlőterület a 150 kh-t elérte. Levéltárunk számos hajdúböszörményi hegyközség iratanyagát őrzi. Legeltetési társulatok alakítását 1913-ban rendelték el. Létrehozásuk állatenyésztési és gazdálkodási érdekekben a legelők jobb hasznosításához, a legeltetés rendjének szabályozásához kapcsolódott. Á fondcsoporthoz még birtokarányosítási, közbirtokossági és tagosító birtokossági anyagok tartoznak. X. FONDCSOPORT Egyesületek A IX-es csoporthoz hasonlóan az egyesületek levéltári anyaga is sokrétű, változatos. Olvasókörök, dalárdák, kaszinók, egyletek, színpártoló, mezőgazdasági és sportegyesületek iratai tartoznak ide. Főként a reform korszaktól, illetőleg utána indult a különböző politikai célkitűzésű kaszinók, a szórakozást szolgáló társulások megalakítása. A kaszinók létrejötte elsősorban az értelmiség és a haladó szellemű tisztségviselők összefogását, társasági életét segítette. Levéltárunkban hajdúböszörményi és hajdúdorogi dokumentumok maradtak a kaszinók iratai közül. Az olvasókörök szervezése egyaránt kiterjedt az iparos rétegre és a mezőgazdasággal foglalkozókra. A körök közül viszonylag gazdag anyag talál-