Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE
pl. az iratfajták (jegyzőkönyvek vagy iktatókönyvek vagy mutatókönyvek vagy iratok) szerint kialakított sorozatok, de vannak időrendi sorozatok is. Tárgyi sorozatok a fondon vagy állagon belül tartalmi kapcsolatok alapján kialakított egységek. Úgy jönnek létre, hogy kisebb tárgyi egységeket vonnak össze egy nagyobb tárgyi levéltári egységbe. A levéltári intézmények az őrizetükben levő fondokat ttovább csoportosítják történelmi korszakok szerint és az iratokat létrehozó szervek funkcionális típusai alapján. Jelen munkában a hazánkban egységesen tipizált 33 fondfócsoportba tartozó iratok közül sorrendben ismertetjük azokat, amelyek a Hajdúböszörményi Fióklevéltár őrizetében megtalálhatók. A főcsoportok bemutatása után adjuk közre az iratok leírását, az intézmény őrizetében levő fondokat. Előzetesen jegyezzük meg, hogy a római számokkal jelölt fondcsoportok közül a IV-től XV-ig terjedő rész a feudális és kapitalista kori iratokat, a XVIos a Tanácsköztársaság dokumtentumait, a XVII-től XXXII-ig besorolt fondok a szocialista kor levéltári anyagát jelentik. IV. FONDCSOPORT Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok A HAJDÚKERÜLET LEVÉLTÁRA 4 Az önálló igazgatással rendelkező, kiváltságolt hajdúvárosok érdekeinek védelmére már 1669-ben közös főkapitányt választottak. A Szabolcs vármegyével vívott küzdelmek, de az államérdek is hozzájárult a hajdúvárosok kiváltságos jogállású kerületté szervezéséhez. Jogilag a Szabolcs vármegyétől való különválástól, 1790-től számítják a Hajdúkerület létrejöttét, amely önálló közigazgatási egységgé válva 1876-ig állt fenn. Akkor a megyerendezés során Hajdú megyévé alakult. A társadalmi fejlődés során a hajdúvárosok önállósága csökkent, a létrehozott védelmi szervezet a városok fölé nőtt. A kerület hivatali szervezete a növekvő igazgatási, gazdasági és igazságszolgáltatási feladathoz idomulva megerősödött, s az ügyvitelnek megfelelően kiépült. A főkapitány elnökletével a városok 2-2 küldöttjéből álló gyűlés határozott a felmerülő kérdésekről. A XVIII. században a testületi alapon álló hivatali szervezet tagjai a következők voltak: főkapitány, alkapitány, főjegyző, aljegyző, négy rendes táblabíró, tiszteletbeli táblabírák (számuk 10-16 között váltakozott), házi és hadi pénztárosok, főügyész, alügyész, számvevő, biztos és levéltáros. A főkapitányt a városok választották, tisztségében a király erősítette meg. A XIX. század elejétől a közgyűlés állított jelölteket, akik közül a király nevezte ki a főkapitányt. A hajdúkerület többi tisztségviselőjét a közgyűlésen, :! Az „A" és „B" betűvel jelölt fondok a történelmi periódusra utalnak, a konkrét időhatárokat lásd az iratok ismertetésénél. A fondok történetéhez alapvető munkák: - A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. <A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei (a továbbiakban H.-B. m. L. K.) 3. sz., Szerk.: Komoróczy György). - A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848-1944. (H.-B. m. L. K. 4. ,sz., szerk.: Komoróczy György) Db., 1972. - A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971. (H.-B. m. L. K. 9. sz., szerk.: Gazdag István) Db.. 1976.
