Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE
„tisztújításon" választották meg. A tisztségviselők létszáma, fizetése a helytartótanács akaratától függött. A kerület szervezeti felépítése 1848-ig nem változott, de ekkorra a közgyűlés már elvesztette korábbi jelentőségét. A kerület számvevői hivatala gazdasági ügyeket intézett. A közgyűlés döntésének megfelelően az adók, a természetbeni hozzájárulások, a katonaállítások, a dicalis összeírások kezelték, Az ügyészi hivatalban a nyomozati és periratokat intézték. A hivatal illetékessége a hajdúvárosok területén elkövetett összes bűntettre kiterjedt. Jogszolgáltatásai gyakorlata hasonlóan az országoshoz - a vádlottak bűnösségét a vizsgálat befejezése után csak bizonyítékok alapján állapíthatták meg. A kerület hatásköre a városok bíráskodására is kiterjedt, 1711-től ide fellebbezhettek a városi magisztrátusok ítéletei ellen. A kerületi törvényszék anyaga polgári, büntető peres iratokat tartalmaz, A kerület büntetőbíráskodásának a joga 1788/89-ben szünetelt, mivel II. József rendeletére Szabolcs vármegyével egyesítették. Az 1848-as forradalmi törvényhozás részletesen nem szabályozta a hajdúkerület jogállását. Először a városokban választották meg a vezető testületeket, majd a tisztikart, utána a városok képviselői szavaztak a kerület bizottmányának az összetételéről. A bizottmány közgyűlésein a főkapitány elnökölt. A közgyűlés a városok ügyeiről, szabályrendeletekről, a honvédelmi toborzásokról tárgyalt. A Bach-rendszerben a Hajdúkerület beolvadt ismét Szabolcs megyébe. Az önkényuralom idején szünetelt, 1861-ben megszűnt, s a törvényhatósági bizottság megalakulásáig csak 1867-1871 között tartott újra üléseket a bizottmány. 1871 éz 1876 között önkormányzati joghatóságként, a kerület megszűnéséig, a törvényhatósági bizottság működött, amelynek öszetétele a polgári átalakulási; tükrözte, tagjai az uralkodó osztály érdekeit juttatták érvényre. A kerületi főkapitány szervezetét 1863-ban átalakították. A főkapitány a „terület kormányzója" volt, helyettese az alkapitány. Közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben a jegyzői kar végezte a tényleges hivatalvezetést. A főjegyző mellett a kerületi főügyész is kiterjedt jogkörrel rendelkezett. A közgyűlés elé kerülő ügyeket a főkapitány és közvetlen munkatársai bírálták el és adták ki a szakelőadók részére. A Hajdúkerület levéltári anyagában 1605 és 1876 között keletkezett iratok találhatók. Az 1960-as évek közepén Ujlaky Zoltán levéltáros rendezte a kerület iratanyagát. A kutatást mutatók, témacédulák segítik. V. FONDCSOPORT Megyei városok és községek Ehhez a csoporthoz Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorpg, Görbeháza és Polgár feudális és kapitalista kori iratai tartoznak. A fondok részletesebb bemutatását A helytörténetírás levéltári forrásai címmel megjelent kiadványok tartalmazzák. A fenti települések közül csak az első három tartozott az ún. hat i.öreg hajdúváros" közé. Egy ideig Polgárt is a hajdúvárosok közösségében találjuk, de végül az egri püspökségé lett. A letelepített hajdúk kiváltságát a ,,hajdúnemesség" és a szolgáltatások alól mentesített föld biztosította. A katonáskodást egyre inkább a „polgári" életmód váltotta fel, s Ilyen módon a katonai jellegű önigazgatás hanyatlását a városi önkormányzat kiépülése követte. Itt a fordulatot az 1660-as „Szejdi-járás" jelentette, a
