Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE 1 A levéltárak az őrizetükbe kerülő iratokat tudományosan kimunkált, egységes szempontok szerint rendezik és rendszerezik. Elsődlegesen vagy eredet (proveniencia) vagy formai ¡11. tartalmi kapcsolatok (perinencia) alapján csoportosítják az iratanyagot. Az így összetartozó iratokat a levéltári terminológia fond na k 2 nevezi. A magyar gyakorlat szerves és szervetlen fondot különböztet meg. Egy-egy szerves fondhoz valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező illetőleg nála keletkező és rendeltetésszerűen nála maradó iratok tartoznak. A szervetlen fondot gyűjteménynek vagy gyűjtemény jellegű fond na k nevezik, ami arra utal, hogy bizonyos szempontok szerint más fondokból alakítják ki a levéltári együttest. Amíg a szerves fond természetesen alakult levéltári egység, addig a szervetlen fond mesterségesen alakított. A fond a legjelentősebb levéltári egységnek számít, állandó pillére a rendezésnek, ami azt is jelenti, hogy a levéltárakban őrzött bármely irat valamilyen fondhoz tartozik. A levéltári anyag rendszerében még két megnevezésre utalunk a fondon belül: az egyik egység az állag, a másik a sorozat. Nagyságrendben fond, állag, sorozat a sorrend. Az állagok a fondokon belüli legmagasabb szintű levéltári egységek, amelyek bizonyos szempontok szerint egymástól elkülönülő, de a fondon belül összetartozó iratanyagok. Az állagok szerinti elkülönülés alapját az iratképző szerven belüli funkcióbeli és szervezeti különállás^ az önálló iratkezelés (iktatás, irattározás), a saját segédlettel való ellátottság (iktatókönyv, mutatókönyv) és a nagyobb terjedelem adják. Ezek követése fontos az állagok kialakításánál. Az állagok általában természetesen alakult levéltári egységek, ami azt is jelenti, hogy nem egy-egy fond mechanikus szétdarabolása révén keletkeznek. Állag nincs minden fondban, többnyire csak a nagyobb iratképzők fondjaiban találhatók. A sorozat az állagnál mélyebb szintű levéltári egység, amelyről azonban szintén nem mondható el, hogy minden fondban vagy állagban megvan. A fondon vagy állagon belüli formai, alaki jegyek vagy tárgyi, tartalmi összefüggések alapján létrejövő levéltári egységeket nevezzük sorozatoknak. Formai Wór itt utalunk arra, hogy egyéb kiadványokon túl a fondismertetőhöz elsősorban „A helytörténetírás levéltári forrásai l-lll." kötetében publikált szervtörténeti kutatásokat használtuk fel. E segítséget köszönjük Béres András, Dankó Imre, Gazdag litván, Komoróczy György, Mervó Zoltánné, Nagy Gyuláné, Nagy Sándor, Pásti Judit, Poór János, Varga Antal. Veliky János és Újiaky Zoltán kutatásainak. 2 A fondok kialakításához, rendszerezéséhez, alaposabb ismeretéhez néhány itt is felhasznált kiadványra hívjuk fel a figyelmet: - Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV. Levéltártan és Történeti Forrástudományok 4.) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.) - Levéltári ismeretek kézikönyve (Szerk.: Endrényi Ferenc) (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.) - A Levéltárak ügyviteli Szabályzata (Melléklet a művelődésügyi miniszter 130/1971. (M. K. 10.) MM sz. utasításához).