Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.

már elodázhatatlanná vált, szintén sok térképünk tárgya. Ezek a térképek is számos adatot szolgáltathatnak a földhasználatra, a művelési ágakra, a társadalom tagolódására vonatkozóan (1876. BmT 209. Kornádi; 1880. BmT 210. r~* Kornádi, 214. — Kornádi; 1885. HmT 5. — Nánás, 6. — Nánás; 1888. HmT 14. — Böszörmény; 1890. HmT 17. — Egyek; 1895. HmT 19., 20. és 21. — Egyek; 1920. BmT 192. — Biharkeresztes; 194. —. Konyár stb.). Az úrbéri rendezés utolsó fázisa volt a legelőelkülönítés, a legelőfelosztás. Erről is több térkép emlékezik (1902. BmT 183., 184., és 1. — Fúrta; 1901.— HmT 31. — Téglás; 1906. HmT 30. — Nádudvar; 1913. HmT 32. — Tiszacsege; 1923. HmT 34. — Téglás stb.). Néhány majorsági térképünk is van. Ezeken szemléletesen tanulmányozhatók a majorsági település, gazdálkodás kérdései (1846. SzmT 36. — Veres Széki majorság, Szovát határában; 37. — Nagy Mezői majorság ugyanott stb.). Mint a fenti tárgykörökkel összefüggő térképeket említjük meg a fásítással foglalkozókat (1926. BmT 195. — Vértes; 1927. BmT 196. — Hosszúpályi; 197. — Zsáka; 1930. BmT 199. — Űjléta; 200. -A. Kókad stb.). Egy-egy település életében, a népéletben nagy jelentőséggel bírnak a malmok (számos térképünk ábrázolja őket: 1780. DvT 52.; 1786. DvT 66. — debreceni vízimalom; 1799. Dv. T. 82.; 1801. Dv. T. 93.; 1804. Dv. T. 121.; 1809. Dv. T. 195.; 1824. Dv. T. 515.; 1827. Dv. T. 538.; 1830. Dv. T. 576.; 1837. Dv. T. 643. — a hortobágyi malmot ábrázolja; 1844. Dv. T. 723. — a Kis, Péterfián álló Fülep-féle malmot jelzi; 1848. DvT 756.; stb.). Az egyik legrészletesebb malomábrázolásunk 1836-ból való (Dv. T. 1117.). Az „özv. Esk. Jenéi Istvánná Assz. A-E malmok"-t mutatja be „Cserép alatt levő Molnár Ház"-zalaz E-vel jelzett malom „Cserép alá" jelzéssel szerepel. A malmokhoz hasonló nagy jelentőségű épületek a csárdák (1750. DvT 9. — a hortobágyi csárda látszati rajzával; 1810. Dv. T. 950. „Szeles-Vendégfogadó"; 1817. Dv. T. 1012. „Barak Csapszék"; 1820. Dv. T. 421.; 1832. Dv. T. 600. — kadarcsi és látóképi csárdák alaprajza; 1838. Dv. T. 662. — a nyúlási csárda stb.), a csapszékek (1807. Dv. T. 161. — Morgó; 1810. Dv. T. 210. — Morgó; 1820. Dv. T. 429. — Szeles, Gilányi; 430., 431.; 1829. Dv. T. 568.; 1834. Dv. T. 1106. „Nyulas Csapszék"; 1834. Dv. T. 1105. „Kadarts Vendégfogadóhoz tartozó földek"; 1835. Dv. T. 619. — a pallagi pusztán levő Ruczás; 620. — a pallagi Úrdombon levő; 1837. Dv. T. 644. — Csukás; 1837. Dv. T. 1126. „Novella Csapszék" a „Novella Közi"-n; 1838. Dv. T. 661. — Ludas; 1844. Dv. T. 718. — Barak; 1844. Dv. T. 1153. A „Nagy Ország Út Váradról" mellett a „Gilányi", SL „Gilányi Kerítése", Kapu, „Csapszék" feliratokkal; 1845. Dv. T. 1160. „A' Morgó Csapszék telekje lészen az újabb szabályozás szerint 188y

4 • Öleket 's esik az 5

dik Osztályba"; 1848. Dv. T. 756. — Város csapszék; 1849. Dv. T. 758. — Bárány; 793. — Bégány stb.), a fogadók (1807. Dv. T. 169. — Fejér Ló; 1819. Dv. T. 414. — Szarvas stb.), a piac (1816. Dv. T. 363. — részletes elhelyezési, árusítási rend; 1820. — DvT. 437. —•• az árusok helyeinek jelölésével; stb.), a vásárok (1794. Dv. T. 73., 76. — a külső vásártér helyrajza; 1810. Dv. T. 203.; 1815. Dv. T. 347. —. a külső vásártér utcáit jelzi; 1816. Dv. T. 356. — a külső vásártér bővítését ábrázolja; 1823. Dv. T. 489. — a sátorhelyeket tünteti fel; 1830. Dv. T. 579. — a kő —• és fasátorok elhelyezkedését mutatja stb. — több térkép közli a vásári sátrak alaprajzát is: 1794. Dv. T. 74.; 1818. Dv. T. 395.; 1844. Dv. T. 720.; stb. — egyik térképünk egy vásári deszkasátor részletes alaprajzát is közli: 1823. Dv. T. 489.— szó