Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.

esik a lóvásártérről: 1813. Dv. T. 291. és a zsibvásárról is: 1804. Dv. T. 109. — egy térképünk feltünteti a vásárbírói boltot is: 1807. Dv. T. 174. stb.). Debrecennel kapcsolatosan térképeink több nevezetes, a város életében, történetében jelentős építményt, városrészt is feltüntetnek: a Paptavát (1807: Dv. T. 155.) a Nagytemplomot (1803. Dv. T. 100.; 1826. Dv. T. 529. — ciszterna van a templom és a Kollégium között), a Kollégiumot (1832. Dv. T. 601. és 1841. Dv. T. 690.), a Füvészkertet (1841. Dv. T. 690.), a füvészkerti Gazdasági Akadémiát (1873. Dv. T. 821), a Fürdőházat (1823. Dv. T. 499.), az Ispotályt (1806. Dv. T. 140.), a Vágószint (1791. Dv. T. 70.), a Sóházat (1811. Dv. T. 240.; 1949. Dv. T. 758.), a Városházát (1838. Dv. T. 663.; 1846. Dv. T. 743. —• ez a térkép azért is figyelemre méltó, mert keretrajzban több építési eszközt ábrázol. Szintén Debrecennel kapcsolatban megemlítünk még néhány érdekességet. Mindegyik értékes adat, adalék városunk néprajza alaposabb megismeréséhez. Sok térképünk feltünteti például a város kerítését, árkát, kapuit, kapusházait (1750. Dv. T. 2.; 1772. Dv. T. 34.; 1791. Dv. T. 70.; 1804. Dv. T. 110.; 1810. Dv. T. „A Város külsőÁrkolása"; 1811. Dv. T. 237.; 1853. Dv. T. 779. stb.). Aránylag sok térkép foglalkozik a salétromfőzéssel, feltünteti a salétromfőzőházakat, a „pemeteket" egynémelyikük részletes alaprajzot is ad (1801. Dv. T. 90.; 1810. Dv. T. 204., 205.; 1813. Dv. T. 282.; 1814. Dv. T. 1814. Dv. T. 311. és 1853. Dv. T. 779. stb.). Sok esetben jelzik a mészárszékeket is (1801. Dv. T. 93. és 1806. Dv. T. 145. stb.). 1823-ból (a Dv. T. 1035. sz. térkép) jelzi „Szabó Mihály Telekjé"-t rajta „Házak és Cserző Szín'-nel. 1840-ben pedig a Cser és a Bárány utca sarkán „Az újjonnan építendő Kovats műhely hellyé" szerepel Dv. T. 1139. Az 1834-ben „Fa Láger" néven szereplő terület (Dv. T. 1106.) 1855-ben már „Farakhely"-ként^ jelzett és mellette van a „vágó szín", azaz a vágóhíd elődje (Dv. T. 1193.). Érdekes, hogy Debrecenben is előfordul a Hóstát elnevezés (1820. Dv. T. 441. — Ujj Hóstáti telkek a Csapó utcán). Mint érdekességet említjük meg azt a térképünket, amely a cigányok foglalkozás szerinti felsorolását is tartalmazza (1823. Dv. T. 490.). JEGYZETEK 1 Dankó Imre: A térképek néprajzi hasznosításának kérdései. (Szerk. Komoróczy György) HajdúBihari Kéziratos térképek. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 1. Debrecen, 1972. 197— 208. 2 Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. Bp. 1963. 190. 3 Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia LXIX. 567—577. 4 Weger István: Néprajztérképek módszere. Soproni Szemle 5.299—314. 5 Mendöl Tibor: Parasztság és táj. Néprajzi Tanulmányok 1. Bp. 1949. 20—27. 6 Barabás J. i. m. 142. 7 Uo. 143. 8 Uo. 145. 9 Lörincze Lajos: FÖldrajzinév-gyűjtésünk múltja, jelen állása és feladatai. Bp. 1947. 24. 10 Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Bp. 1963. 11 Gunda Béla: A népi építkezés kutatásának módszere. Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei IV. (1954.) 3—4. szám. Klny. is. 12 Barabás J. i. m. 19.