Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.

földjét ábrázolja, részletes telekrajzzal; 1945. BmT 204/1—11. —> Bihar megye községeinek tanyáiról készített összesítő térkép stb.). Egy, a tanyaábrázolás szempontjából fontos térképet bővebben ismertetünk. 1811-ben a Dv. T. 954. számú térkép szerint „Sántz utszai Tóth János Uram Tanyája" földterületet jelöl rajta körülkerített épületekkel, külön „Szénás Kerf'-tel, és rajzolt fákkal körülvett „Kerf'-tel. A kert kerítése az egyik oldalon meghosszabbodik és „Szárnyék" felirattal szerepel. „Kút" rajzzal jelzett. Ugyanezen a térképen „Kis János Tanyája két nyilasnyi Földön" jelzés is található. Benne felkerített „Szénás Kert" is van. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sok térkép bőséges és jól hasznosítható rajzokat közöl a házakról. Ezek legtöbbje alaprajz. A házfejlődés nyomonkövetéséhez mindegyik értékes adatokat szolgáltat (1784. Dv. T. 63. — házrajzok, házszerkezet; 1804. Dv. T. 109.; 1806. Dv. T. 136., 137.; 1807. Dv. T. 151.; 152.; 1823. Dv. T. 484/a. — ez a térkép homlokzati rajzot is közöl; 1824. Dv. T. 510. —i ez is közöl homlokzati rajzot is: 1831. Dv. T. 596. stb.). A háznak az udvaron való elhelyezésére, a más épületekhez való viszonyára is sok térkép szolgál felvilágosítással: 1799. Dv. T. 889. „a' Veteményes kertnek az Udvaron keresztül való Berena kerítésit" és „A' Felső Tractusra való fel járó Graditsot" említi; 1807. Dv. T. 923. pedig a pinceépítésről közöl adatokat: „Már ki ásattatott Pintzének való hely melynek a' mélysége néhol 4, néhol 5 lábnyi mélységű". A települések közigazgatási, jogi és társadalmi viszonyaira nyújt felvilágosítást számos térképünkön több adat. A határperekhez készült térképek számos adatot tartalmaznak a népélet legkülönbözőbb területeire vonatkozóan, kiaknázásuk igen sokoldalú lehet (1788. Dv. T. 67.; 1808. Dv. T. 191. stb.). A határdombok helyett sokszor határjeleket alkalmaztak s ezeket a jeleket általában feltüntették a térképeken: 1807. Dv. T. 919. „Szálfa melj az igaz határba áll" „Esk. Nagy Mihály Űr malma"-nál; 1824. Dv. T. 1046. „A gerenden levő első körtefa"-tói a „görbe Körte fá"-\% „Plaga avulsa"; 1832. Dv. T. 1099. „Szeglet csóva" rajzzal, „régi jegyű körtvélyfahatár", „Két új jegyes tölgyfa" jelzések beszélnek a határjelekről. Egy ugyancsak 1832-ből származó térképen „Csóva" szerepel rajzban! A Dv. T. 1093. A Dv. T. 1367. számú térképen pedig •„N. Nyárfa" rajza látható határjelnek, 1832-ből. A térképeken igen gyakran találkozunk mértékekkel, méretmeghatározásokkal: 1808. Dv. T. 929. „Nagy József Három Kapa Szőlleje 657 Quadrát ölnyi" „Szatmári Mihály Három Kapa Szőlleje 648 Quadrát Ölnyi"; 1810. Dv. T. 944. „Molnár István szőlleje 551 Quadr. ölnyi. Ez tartozik két kapának"; 1839. Dv. T. 1133. „l"—72°; és 1 Köblös-1200U°"; 1842. Dv. T. 1148. „60 Lántz", „2 Lántz", „12 Lántz", „iy

2 Lántz", 1856. Dv. T. 1202. „Funtek János Úr tanya földje részen: 533,250 • ölet vagy is 9000 • ölével 59 2

/

8 nyilast". A földhasználat, a társadalmi tagoltság, differenciálódás megismerése céljából különös jelentőséggel bírnak az úgynevezett urbáriális térképek. A sok közül csak néhányat említünk, mint a leginkább hasznosíthatókat (1841. BmT 79. — Sámsonban a jobbágyi — és úri tagolása; 1841. BmT 80. — ugyancsak Sámsonra vonatkozik; 1842. BmT 85. — Fúrta; 1842. BmT 87. — Bakonszeg stb.). A jobbágyfelszabadítást követő elkülönítés, szabályozással igen sok térkép foglalkozik, mindegyik tanulsággal tanulmányozható (1859. BmT 116. — Tépe; 1860. BmT 123. — Darvas; 124 (Fúrta; 125. — Kókad; 129. — Sámson; 1862. BmT 133. — Monostorpályi; 1864. BmT 144. — Nagyléta; 1870. BmT 164. Bakonszeg stb.). A tagosítás, amely a múlt század végére