Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.

lye", „Veteményes Helj", „Pajta" négy pajta alaprajzzal. Dv. T. 929.; Debrecen, 1809. „Debreczeni Istvánné !/2 szöllőbeli portiója 553 •". Rajta „Pajta" rajzzal. Dv. T. 1213.; Debrecen, 1810. „Molnár István szőleje 551. Quadr. Ölnyi. Ez tartozik két kapának", „Kis Bálint szőleje 481 Quadr. Ölnyi. Ez tartozik két kapásnak". „Bátoriné Szőlője 513 Quadr. Ölnyi. Ez tartozik két kapáshoz", „Debreceni Erzsébet Simon Istvánné szőleje 811 Quadr. Ölnyi. Ez tartozik négy kapásnak". Dv. T. 944.; Debrecen, 1818. „Szőlős Kert Szaporodása", „Az újj Gyepűnek meg egyenesedett Lineája", „Régi Gyepű". Dv. T. 1014.). Igen sok térkép foglalkozik a szőlőkkel (1774. Dv. T. 38.; 1776. Dv. T. 39. — Büte János csigekerti szőlőjét ábrázolja; 1779. Dv. T. 51.; 1783. Dv. T. 62.; 1806. Dv. T. 735. — a Mester utcai kapun kívüli szőlőnek kijelölt helyet ábrázolja; Dv. T. 736. — a Monostorpályi út mentén kijelölt helyeket mutatja stb.). Az egyik térkép a juhászaira nyújt értékes felvilágosítást, keretrajzban egy heverő juhászt is ábrázol (1815. BmT 37. — a herpályi pusztát mutatja). Egy másik, és természetesen sok más is, a „baromállás" helyét rögzíti (1820. Dv. T. 433.). Egy 1791-ből származó térképünk egy „csordásházat" jelöl (Dv. T. 70.). De ismerünk Debrecen belterületéről, 1777-ből, istállóalaprajzot is (Dv. T. 48.). Különösen sok térkép foglalkozik a sertéshizlalókkal. Ezeket már a múlt század közepén kitelepítették a városból (1845. Dv. T. 733. — a homokkerti oldalon, a péterfiai kertek, a Köntös- és Csigekert, valamint a Csapókertben és a Várad utca mentén telepített sertéshizlalókat ábrázolja; Dv. T. 734. —• a Csapó utcai kapun kívül sertéshizlaló építésére kijelölt területet mutatja; Dv. T.; 135.; 1809. Dv. T. 199. stb.). Egyik térképünk még a szőlőben levő szüretelőhelyet is jelzi (1809. Dv. T. 199.). Különösen a szőlőtérképek nagy érdeme, hogy a szőlőbeli építményeket, az úgynevezett „pajtákat" is ábrázolják, ahogy arról már az előzőekben is volt szó (1779. Dv. T. 51. — Laboncz Mihály és Nagy Mihály csapókerti szőlőinek térképe jelzi a csőszházat, a szőlő árkát, a szőlő gyepit, dűlőútját, pajtáját; 1783. Dv. T. 62. — részletes kunyhó, házrajzokat ad.). Az állattartással is sok térkép foglalkozik, (Debrecen: 1811: „Esk. Diószegi Istvánné Asszony Tanyája két nyilasnyi Földön" „Kút" rajzzal, „Szérűs Kert" rajzzal, épület alaprajzokkal „Akol" jelzésű épület-alaprajzzal. Dv. T. 954.; 1838: „GujaKút", kávás gémeskút rajzával. Dv. T. 1129.; 1841: „Csordás Ház", Dv. T. 1142.; 1850: „Város Istállója". Dv. T. 1176.). A települési rendre, az építmények anyagára, sajátságaira sok térkép tartalmaz adatokat. így a kérdéses terület vízrajzi viszonyaival is foglalkoznak (1835. Dv. T. 618. —• a bagosi határ közelében levő „belvízállás"-X jelzi). Mások a terület víztelenítésével, feltöltésével foglalkoznak (1776. Dv. T. 39. — Büte János csigekerti szőlőjének térképe jelzi a tóból való feltöltés helyét, nagyságát). Általában minden térkép feltünteti az utakat, szekérutakat (1772. Dv. T. 35.; Dv. T. 199.; 1840. Dv. T. 680. stb.), sőt még a gyalogpallókat is (például: 1807. Dv. T. 174.). Több térkép az utak, utcák valamely sajátosságáról is szól, mint egy 1810-ből való térképünk, amely a „Csapó Utszai rész a' melj Neveztetik Büdös Köznek"-et jelzi. Dv. T. 945. Olykor a korábbi névre is utalnak: 1828. Dv. T. 1078. „Régi Térj meg Utsza". Illetve az út, utca kialakulásáról is megemlékeznek: 1836. Dv. T. 1118. „A Vasvári Zug kiszélesítésére Ónady Péter és Szekeres János telkéből regulatióval utszának szakasztott rész", vagy 1839. Dv. T. 1135. „A' régi árok kijjebb és egyenességbe vitele által regulázott Utszá"-ról szól. Olyan tervrajzot közölnek: 1839. Dv. T. 1131/1. „A nagy tótzó mellett újjonnan készítendő töltött út terve" Természetesen ábrázolják a különféle hidakat is (1791. Dv. T. 70 , 72. — a híres debreceni Nagyhidat és