Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)
TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.
nyara, a település rendjéhez való alkalmazkodására, sőt a benne folyó életre, életmódra vonatkozóan is. Több esetben olyan szerencsés helyzetben is lehetünk, hogy a térkép nemcsak épületrajzot ad, hanem a homlokzatot is feltünteti, esetleg a ház más sajátosságaira is felhívja a figyelmet (kéményforma és anyag, tűzhely elhelyezés, tűzhelyforma, tetőforma, tetőanyag, a ház kihasználtsága, kora stb.). Illusztrálásként említjük egy 1817-ből származó debreceni térkép házra vonatkozó adatait: „Sz. Péteri Ferentz Kő Háza", „Tapaszos Épület meljnek hátulsó fala a' Bőrt mosó Lé miatt le rokkant", Kő fundamentumos Épület", „Víz Fojás a' Fal tövébe." Dv. T. 1009. Egy 1830-as térképünk a Varga utcán „Az orphanotrophialis Ház és Telek Rajzolatja''-t közli, a Keresztépületet „Felső Tractus"-nak]e\z\. Dv. T. 1089. Az 1835-ből származó, Dv. T. 1109. számú térképen pedig négy alaprajzot találunk „Rőzse Kunyhók" felirattal. Értékes információk forrásai a lakóházon kívül ábrázolt más építmények is mind egyéni, mind közösségi viszonylatban (a telek építményei: istálló, ól, magtár, szín, góré stb. felvilágosítással szolgálnak a ház lakóinak állattartási, földművelői, esetleg kereskedői foglalatosságáról; a műhely, üzlet, raktár, bolt pedig ugyanígy a kézművességről, kereskedelemről, iparról ad felvilágosítást; ugyanakkor az út, az utca, a járda, a csatorna, a híd, a kút, a községháza, a városháza, a községi magtár, apaállat-istálló, az iskola, a kápolna, a templom, a piactér, a vásártér, a temető, a kaszárnya, a kórház, a színház stb. a közösséget illetően, a társadalmi viszonyokat, gazdasági és kulturális berendezkedése-* ket ismertetve nyújt felvilágosítást.) Az elmondottak részbeni példájaként említjük egy 1810-ből származó térképünk adatát: „Pajta" alaprajz, szőlőbeli építmény. Dv. T. 944. Egy 1813-as térkép alaprajzát, amely „Őrző Ház"-at ábrázol hozzáépített „Szín"-nel. Dv. T. 964. Egy másik 1810-ből származó térképünk egyetlen négyhelyiséges épület alaprajzát adva értékes felvilágosítással szolgál a helyiségek használatáról: 1. „Istálló és Kamara"; 2. „Nagy Istv. szobája"; 3. „Közös Pitvar"; 4. „Király János szobája". Dv.T. 943. A példákat egy 1834-ből származó térkép értékes adataival zárom. Itt kerített „Szénás Kert" látható, mellette alaprajzokkal „Tanya", „Ólak", „kút", „górék". Dv. T. 1105. Külön figyelmet érdemelnek a térképeken ábrázolt egyedi, speciális építmények. Ezeket éppen egyedi, jellegzetes mivoltuknál fogva általában jelzik a térképek. Szinte mindannyiuk értékes felvilágosítással szolgál a táj, a település életére, történetére, egyszóval néprajzára vonatkozóan. Ilyen speciális építmények a településeket körülvevő várfalak, a rajtuk át való közlekedést lehetővé tevő kapuk, hidak, illetve szerényebb kivitelben a körülárkolások, palánkok, sövények; a bástyák, őrtornyok, alagutak, illetőleg kapusházak stb. De ilyenek a csárdák, csapszékek, várak, kastélyok, kúriák stb. Ezek számos történelmi és jogi-közigazgatási vonatkozással is bírnak és ezáltal a település társadalmi fejlődésére, struktúrájára értékes felvilágosítással szolgálnak. Néhány példával megvilágítva szólunk az 1801-ből való „Az Salétrom Főző Ház Környékének Rajzolattya" című térképről, amelyen a következő feliratos részrajzok találhatók: „Piramisok 3194 : Qu-dr.: Ölek"; „Ganéj Dombok 1101. Qudr. Öl"., „Ganéj Hordás tilalmazására való Árkolás 1 ', „Salétrom szérűnek megtöltetett és Planíroztatott volt. Gödrös Heljek foglalnak magokban 4791 Qudr. Öleket", „Vízállásos és bé töltetlen Gödrös Heljek 1204. Qudr. Ölek". Dv. T. 899. A salétromfőzőhöz hasonlóan sajátos épület volt a sóraktár. Erről egy 1824. évi térkép nagy részletességgel tájékoztat: „Cs. Kir. Só Officium", illetve „Só Depozitóriumok" felirattal, mellette „A' Só Ház Fundusához szakasz-
