Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Dankó Imre: A kéziratos térképek néprajzi felhasználásának szempontjai.

vei. Abban különbözik tőlük, hogy egy bizonyos munka, feladat elvégzése érdekében, vagy a megoldott feladat eredményének rögzítése céljából készültek. Idetartoznak a határperekhez kapcsolódó, az adásvételekhez, a zálogosításhoz kapcsolódó térképek, valamint a különböző mezőgazdasági, ipari létesítmények, munkafolyamatok, építkezések, tagosítások, területrendezések, felosztások stb. tervét, lefolyását, eredményét rögzítő, általában jogvédelmi szempontú térképek. Ezek is igen változatosak lehetnek és tárgyuktól függően sokoldalúan kiaknázhatók néprajzilag is. A térképek mindenekelőtt felvilágosítással szolgálnak egy-egy táj felszínéről (pl. „lapos föld"-eí jelez egy 1847-ből származó debreceni térkép, illetve egy „Homok dombos hely"-et is ismer. Dv. T. 1169/1). Ezzel kapcsolatosan bemutatják a táj vízrajzi képét is (pl. egy 1825-ből való debreceni térképen olvashatjuk: „Czegléd utszai árokajja", illetőleg „Manyi Berek". Dv. T. 1048 Egy másik, 1844-es térképen pedig éppen „víz mosta árkotska'-t találunk. Dv. T. 1153.). Ezekkel kapcsolatosan a hegyekben vagy a síkságon lehetséges településekről (egy 1811. évi debreceni térkép „Vorstadt"-ot jelez. Dv. T. 950. Egy három évvel későbbi pedig a „Czegléd Utszai Taksás Telkek" sorát ábrázolja. Dv. T. 969.), a szárazföldi és vízi közlekedésről (1807-ből egy debreceni térképen rajzban is láthatjuk „az Oláh Utszai folyó Hídja"-t Dv. T. 920. illetve 1834-ből ismerjük a „Bog Gát"-at, Dv. T. 1106.), a természeti adottságok kihasználása révén a kezdetleges energianyerésről (vízi energia, malmok; az előbbi térkép 1834-ből jelzi a debreceni Nyúláson az „Ujj Gáti Malom"-t. Dv. T. 1106.), valamint a különböző jellegű tájak egymásra gyakorolt hatásáról adnak felvilágosítást (pl. egy 1835-ös térkép „Tanya, Kert és Akol"-t ábrázol „A Nagy Fehér Tó" mellett, épület alaprajzzal „Polgár Nádasdi András Földje A Holt Kadarcs menetele" táján. Dv. T. 1115.). A felszíni formák gazdag változata vagy éppen szegényessége több-kevesebb lehetőséget biztosít a népélet differenciálódására. A felszíni változatosság szoros összefüggésben áll a terület flórájával és faunájával. Ez pedig a kezdetleges termelési módok gyakorlásával; mint például a gyűjtögetéssel (síkságon, mocsárban, álló- és folyóvízben, helyekben, erdőkben, cserjésben, füves steppén, sivatagban stb.), a halászattal természetes és mesterséges vizekben, különféle, egyszerű és komplikált eszközökkel és módokon, egyedül és társas formában stb.), a vadászattal (fegyverrel vagy csapdával, egyedül vagy társasán, élelemszerzési, kereskedelmi vagy kézműves célokra stb.) és a méhészettel (zsákmányoló méhészet módján vagy főleg erdők közelében tervszerű, kasolókaptározó módszerrel). Pusztán a felszíni viszonyok ismeretéből számtalan felvilágosításhoz juthatunk az állattartást illetően (hegyi vagy síksági, szilaj vagy félszilaj, esetleg istálózó, erdei vagy vándorló; tájékoztat a legelő- és kaszálóterületekről, esetleg az állatfajtákról, azok elterjedéséről, az állattartás közösségi körülményiről stb.). De ugyanígy nyújt információkat a földművelésre vonatkozóan is (vetésforgós művelés, kerti művelés, erdőgazdálkodás, felvilágosít a különféle kultúrnövényekről: búzaföldek, árpás, káposztás, tengeri föld stb. jelzése; öntözés, trágyázás, talajelőkészítés, például szántás, a termőföld körülkerítése, árkolása stb.). A kézművesség, ipar körülményeire is nyújt támpontot a táj felszínének, vegetációjának, állatvilágának, közlekedésének ismerete (erdős, fában gazdag vidéken famunka, faragás, vizek mellett malomipar, áztatóknál kender- és lentermesztésen alapuló szövés-fonás, juhtenyésztésnél gyapjúipar, hegyvidéken bányászat és kohászat, a különböző tájak árucseréje stb.). A közlekedés és vele kapcsolatban a kereskedelem nagy-