„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

Polgár, Debrecen), Debrecen megyei és a három járási irányítás alá he­lyezett hajdúvárosban kellett az ideiglenes tanácsot létrehozni. Az ideiglenesen létrehozott tanácsok első nagy, az ország egész lakos­ságát érintő, közvetlen politikai jelentőségű feladata a tanácsválasztás előkészítése és lebonyolítása volt. A pártszervezetek irányításával vala­mennyi szerv elsőrendű feladatának tekintette ezt, és igyekezett össze­kapcsolni az egyéb soron levő feladatokkal. A megyei tanács végrehajtó bizottsága minden ülésén tájékozódott a választási munkák előkészítésé­ről és intézkedett a jelentkező nehézségek leküzdésére. Nagy feladatot jelentett a községi tanácsok vezetésének biztosítása. Ehhez is sok segítséget nyújtottak a pártszervek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tagosítási munkákban kitűnt üzemi dolgozók köréből gondoskodott több község vezetésének megoldá­sáról, akik közül jó néhányan még ma is funkcióban vannak, megszerezve a szükséges szakmai, politikai ismereteket, végzettséget. A gondos előkészítés eredményeként 1950. október 22-én minden köz­ségben és városban rendben, a törvényes keretek között folyt le a helyi tanácsok tagjainak megválasztása. A választási agitáció középpontjában a béke ügye állott. Az akkori kiélezett nemzetközi helyzetben (akkor folyt a koreai háború) ez tömeg­mozgósító hatással bírt. A választással sikerült több jelentős gazdasági feladatot is egybekapcsolni, így például felajánlásként a megyében ma­radéktalanul elvégezték az őszi szántás-vetési munkálatokat. A megyei tanács alakuló ülését november 8-án tartotta meg ünnepé­lyes keretek között, lelkes hangulatban. Érdemes idézni a megyei tanács alakuló ülésének a belügyminiszterhez intézett táviratából: „...ígérjük, hogy feladatainkat pártunk vezetésével, a dolgozók mozgósításával, a hi­vatali munka állandó javításával a dolgozó nép érdekeinek megfelelően fogjuk megoldani. Állandóan segíteni fogjuk a járási, városi és községi tanácsokat, hogy feladataikat minél eredményesebben végre tudják haj­tani. Ki fogjuk küszöbölni a munkánkban még meglevő bürokratikus ma­radványokat. A közigazgatási apparátusban az állami fegyelmet tovább fogjuk szilárdítani ..." Ezzel a célkitűzéssel kezdte meg munkáját a Hajdú­Bihar megyei Tanács. A tanácsválasztással az államhatalom és az államigazgatás helyi szer­vezete a népnek felelős küldöttekből álló tanácsok egységes rendszerén épült fel úgy, hogy a tanácsok munkájában az állampolgárok kezdemé­nyező készsége és építő bírálata érvényesüljön. A Hajdú-Bihar megyében megalakult tanácsok is kiépítették szerveze­tüket, eredményesen dolgoztak a lakosság érdekében, és tevékenységük­ben megmutatkozott, hogy munkájukat valóban új szellem hatja át. A dol­gozó nép bátran, bizalommal kezdte meg birtokába venni az államhatalom új, szocialista típusú szerveit. Kezdett kibontakozni és erősödni a kapcso­lat a lakosság és az állam helyi szervei között. A dolgozók jelentős része a tanácsok megalakulásának pillanatától késznek mutatkozott arra, hogy részt vegyen az állami munkában, segítse, támogassa a tanácsokat. Rövidesen mégis mutatkozni kezdtek olyan nehézségek, amelyek a ta­nácstörvény alapelveinek érvényesülését és a fejlődés kívánt ütemét fékez­ték. Az új szervezet a kezdeti betegségekkel küzdött, nem volt képes azon­nal megteremteni a munka fejlettebb formáit. Bebizonyosodott, hogy még

Next

/
Thumbnails
Contents