„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 46. A közoktatás helyzete Hajdúszoboszlón. Hajdúszoboszló, 1954. április 24.

Hajdúszoboszló, 1954. április 24. . A KÖZOKTATÁS HELYZETE HAJDÚSZOBOSZLÓN Az oktatási csoport vezetője beszámolóját az alábbiakban teszi meg: Pártunk és kormányunk határozata az oktatás-nevelés színvonalának fokozatos és állandó emelkedését tűzte ki. Iskoláink a felszabadulás óta fokozatosan fejlődtek. Az általános iskolák kiépülésével biztosítottuk a kötelező oktatás 14. éves korig való kiterjesztését. Ezzel elértük azt, hogy az általános iskolát végző tanulók létszáma mintegy 100%-kal emelkedett. A tanulócsoportok száma az 1946. évi 27-ről mintegy 66-ra emelkedett. A tanulócsoportok számának emelkedésével együtt növekedett a nevelők létszáma. 1947-ben létesült gimnázium komoly fejlődést jelent városunk életében. A gimnázium tanulóinak létszáma állandóan növekedik, tanulószobája biztosítja a vidéki tanulók tanulási lehetőségét. Az iskola és a család jó kapcsolata elengedhetetlen feltétele az eredményes iskolai munkának. Ezt a célt szolgálják a szülői munkaközösségek, melyek mindhárom iskolánál eredményes munkát végeztek. A tanulmányi színvonal emelése érdekében biztosították a tanulók otthoni tanulási lehetőségét, melyek a közcsen megállapított napirend, tanulószobai felügyelet, tanulópárok ellenőrzése tett eredményesebbé. A nevelők a szülők munkáját rendszeres családlátogatással segítették. Az eredmények mellett a szülők és az iskolák kapcsolatánál súlyos hiányosságok vannak. Az aktív szülői munkaközösség vezetőségei jó munkájukkal nem tudják a szülők széles tömegeit mozgósítani. A szülői értekezleteken míg megjelenik a szülők 25—30%-a, de a szülők iskolájának látogatottságát nem sikerült biztosítani. A szülők nagy része még saját gyermeke nevelésével sem törődik. Legtöbb szülő otthoni munkával foglalja el gyermekét, az iskolát kényszernek tekinti. Iskoláink fegyelmi helyzete állandó javulást mutat, fejlődött a közösségi szellem. Az osztályközösségek jó munkája is meglátszik a lemorzsolódás és hiányzások csökkenésében. Az órákon általában fegyelmezettek, de iskolán kívüli magatartásuk nem kielégítő. A fiúk-lányok közötti kapcsolat, a család-iskolai nevelés kettőssége nagyban aláássa a tanulók fegyelmét. Ezen a téren az úttörőmozgalom és az iskolai DISZ-szervezetek sem nyújtanak kellő segítséget. Az úttörőmozgalom eddigi helytelen irányítása a mozgalom ellaposodásához vezetett. A tanulók szórakozását nem biztosította, a pajtásokat felnőttként kezelte, nem találta meg a gyermek korának megfejelő hangot és utat. Általános iskolát végző tanulók a középiskolában jól megállják a helyüket, valamint a munkás és paraszt származású gyerekek. Képzett tanulóink többsége a középiskolában is megtartotta jó eredményét. A gimnáziumban végzett tanulók jól boldogulnak az egyetemeken. Péteri és Hódos Imre előző években végzett paraszt származású tanulók kitűnő tanulmányi eredmények mellett komoly társadalmi munkát végez. Az állandóan változó tankönyvek súlyos feladatok elé állítják a nevelőket és zavarják az egyöntetű nevelést.