„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 47. A nőpolitika megvalósítása Sárándon. Sáránd, 1954. április 11.

A természettudományi oktatás eredménye, hogy az előző évek hittan beírási százaléka ez évben felére csökkent. Jelenleg az általános iskolának 19%-a jár hittanra. A nevelőtestület nagy része bekapcsolódik az iskola és város kulturális életének irányításába. Természettudományos és irodalmi előadásokat tartottak. Mintegy 3200 főnyi hallgatóság előtt 28 ízben. Az előadások tartásában 18 pedagógus vett részt. Az iskoláknak és tömeg szervezeteknek jó kapcsolatai van. Részt vesznek az oktató és nevelő munka feltételeinek biztosításában. Hiányosság, hogy a tantermek biztosításánál nem kapjuk meg a szükséges segítséget 56 tanulócsoport rendelkezésére mindössze 36 tanterem áll, melynek következtében a felső tagozat nagy része délután tanul, ami nem alkalmas a tanulmányi színvonal emelésére. Tanterem célját szolgálná a Földműves Szövetkezet Dimitrov u. helyiségei és a Dóró zug 3. sz. alatti épület. . . HBmL XXIII. 552. 5. Hajdúszoboszló város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve. 47 Sáránd, 1954. április 11. A NŐPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA SÁRÁNDON Mi is községi viszonylatban a női tanácstagokkal, a dolgozó parasztasszonyokkal elhanyagoltuk a felvilágosító munkát. Politikai munka fejlődését akadályozó hibákat fokozatosan ki kell küszöbölni. Ennek érdekében tanácsunknak is fokozottabban segíteni kell az MNDSZ helyi szervezetét a feladatok végrehajtásában. Bár tanácsunknak elég jó g kapcsolata az MNDSZ helyi szervezettel, mégis ezt a kapcsolatot a jövőben még szorosabbra kell fűznünk. Az MNDSZ szervezettel való együttműködés legfőbb hiányossága eddig az volt, hogy tanácsunk az állami feladatok megvalósítása érdekében nem politikai munkára kérte fel a női tömeg szervezet tagjait, hanem e helyett igen sok esetbén adminisztratív feladatokkal bíztuk meg, pedig a női tömeg szervezet feladata nem az operatív teendők ellátása, hanem a dolgozók felvilágosítása és nevelése. Az MNDSZ helyi szervezete ügyvezetője nem tagja a vb-nek, mégis őt minden vb-gyűlésre meghívtuk. Ezzel igyekeztünk a kapcsolatot a női szervezet és a tanács között szorosabbra fűzni és erősíteni. Ezen kapcsolat folytán az MNDSZ tagjai igyekeztek tanácsunk munkáját minden téren támogatni és elősegíteni. Tanácsunknak elő kell segíteni, hogy az MNDSZ helyi vezetősége időnként együttes megbeszéléseket tartson a női tanácstagokkal. Ezeken a megbeszéléseken a vb-nek is képviseltetni kell magát. Tanácsunknak ügyelni kell arra, hogy a dolgozó nők hozzájuthassanak azokhoz a szociális kedvezményekhez, amelyeket törvényeink számukra biztosítanak.