„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

HARMINC ÉVESEK A TANÁCSOK A TANÁCSOK HAJ DÜ-BIHAR MEGYÉBEN 1950—54. KÖZÖTT Az 1980-as év jubileumokban gazdag esztendő. Az ünnepi évfordulók egyrészt 1945. április 4-hez, hazánk felszabadulásának történelmi dátumához kapcsolódnak, másrészt az 1950-es esztendőt idézik. Azt az évet, amikor a hatalom kérdése a munkásosztály javára már eldőlt, és ez lehetővé tette, sőt szükségszerűen meg is követelte, hogy kialakuljanak a munkásosztály politikai hatalmának ál la mi-szervezeti formái, megteremtődjenek az új szocialista társadalom felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges politikai, társadalmi, szervezeti keretek. Harminc év történeti mércével mérve nem nagy idő, de emberi léptekkel számolva az ember munkaképes életének nagyobbik fele. Harminc év az egymást váltó nemzedékek életében már történelem, amelynek eseményeit azok idézhetik fel élethűen, akik annak formálói, cselekvő részesei voltak annak idején. Egy új nemzedék nőtt fel azóta, amelynek számára magától értetődő, természetes a tanácsrendszer és vele kapcsolatosan mindaz, ami három évtizede még küzdelmes harc, megoldandó probléma és megválaszolandó kérdés volt. E jubileumok sorából a tanácsok 30 éves évfordulója azáltal tűnik ki, hogy jelentőségét nem önmagában, hanem azokban az összefüggésekben hordozza, amelyek révén a tanácsok három évtizedes működésükkel kitörölhetetlenül beépültek politikai-társadalmi életünk legkülönbözőbb területeibe, így azok története, elért eredményei elválaszthatatlanokká váltak a tanácsrendszer formájában funkcionáló szocialista közigazgatástól. E visszaemlékezés keretei nem engedik meg, hogy a mához vezető út minden állomását felidézzük, ezért csupán azokra a jelentősebb fejlődési szakaszokra, mozzanatokra emlékszünk vissza, amelyeknek a tanácsrendszer kialakulásában és az első tanácstörvény hatályosulásának időszakában (1950—54) meghatározó szerepük volt. Magyarország fokozatos felszabadításával egyidejűleg a felszabadított területeken a horthysta államapparátus szétesett, gyakorlatilag megszűnt a közigazgatás. A Magyar Kommunista Párt — az újjászületés vezető ereje — már a felszabadító harcok közepette törekedett arra, hogy mielőbb meginduljon az állami élet. A párt törekvéseinek eredményeként alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és 1944 végén a felszabadult területeken megkezdődött a Front helyi politikai szerveinek, a demokratikus pártok megbízottaiból alakult nemzeti bizottságoknak a létrehozása. Ezek a népi szervek az újjáépítés, a földosztás, a termelés megindításának, a lakosság ellátásának megszervezése mellett a közigazgatás alapvető feladatait is ellátták. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a nemzeti bizottságok alakították újjá 1945-ben a községi, a városi és a megyei önkormányzati