Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 3. A földreform törvény

sizmus elleni harcban kiemelkedő érdemeket szerzett egyének 300 holdat megtarthattak. A földhöz elsősorban a nincstelenek, a sokgyermekes birtokos parasztok nős fiai juthatnak. A fasizmus elleni harcban aktívan résztvevők vagy a megöltek hozzátartozói a földigénylésnél előjogot élveztek. A rendelet alapelvként rögzítette, hogy a juttatott föld nem lehet nagyobb, mint amennyit egy paraszt család saját maga meg tud művelni. A földreform végrehajtásában az oroszlánrészt a szegényparasztok végezték. A földgiénylő bizottságok 730 000 igénylőt írtak össze, s közülük 660 ezer részesült juttatásban, egy fő átlagban 5,1 kat. hold földet kapott. A juttátották 34,5%-ának már korábabn is volt saját vagy bérelt földje. A földreform során igénybe vették a nagybirtokok összes élő és holt felszerelését is. A rendelet mindent kisajátít nemcsak a szántót, a rétet és legelőt, hanem a szőlőt, gyümölcsöst és az erdőt is; nemcsak az ingatlant, a földet és épületeket, hanem az ingó vagyont is; az élő és holt felszerelést, a készleteket:: még a mezőgazdasági jellegű ipari üzemeket és műhelyeket, kastélyt és parkot is, ha 1000 holdon felüli birtok tartozéka. Kivételez az 1000 holdnál kisebb nagybirtokkal, meghagy belőle 100 holdat, s az aránylagos felszerelést. Maga a rendelet szűk határok közé szorítja ezt a kivételezést: csak ott és abban az esetben mentesít 100 holdat, abol a helybeli jogos földigénylők megfelelő juttatásban részesültek... tehát a földigénylő bizottságok a meghagyni rendelt 100 holdat is elvehetik... A földkérdés megoldása tehát jellegét tekintve népi demokratikus agrárforradalom volt, amely antifeudális: mert a világi nagybirtok ellen irányult, antiklerikális, mert nem kímélte az egyházi nagybirtokokat sem, antikapitalista, mert a bankok és tőkés nagy vállalatok földbirtokait is kisajátította, antifasiszta, mert kisajátította a háborús- és népellenes bűnösök földjeit. Ezek mellett szocialista elemek is fellelhetők már a rendeletben. Van a rendeletben valami, ami még nem szocializmus, de azzá lehet kedvező feltételek esetén: ez pedig az, hogy az államosítások sora lényegében a földreform rendelettel kezdődött (a 10 holdnál nagyobb erdőt állami tulajdonba vette, ami a szocialista erdőgazdálkodás alapja lehet). A krompromisszum jegyeit is fellelhetjük a rendeletben elsősorban abban, hogy engedékeny a 100 holdon aluli úri és parasztbirtokkal szemben. Mindenesetre a rendelet a birtokviszonyok minőségi forradalmi megváltoztatását jelentette volna még akkor is, ha azt nem korrigálta volna a szegényparasztok forradalmi gyakorlata. A tömeg túlmegy a rendeleten, ahol az kevés. A reform forradalmi kritikája ez, azt jelzi, hogy egy néposztályt cselekvően bevont a politikába. A forradalmi korrekció okait keresve a következőket mondhatjuk: - kevés volt a föld, így a reform radikalizmusa ellenére sem tudta mindenütt kielégíteni a jelentkező igényeket, - a rendelet szövege és a népellenesség szegényparaszti értelmezése között teljes volt a konfliktus (pl. a rendelet nem minősítette népellenesnek a kulákot... a tömeg igen ... az „Azé legyen a föld, aki megműveli jelszót úgy értelmezték, hogy a kulák földjét is el kell venni.)