Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 4. Egyéb fontos intézkedések - a) A demokratikus közélet

A magyar birtokviszonyok felszabadulás utáni demokratizálásának jellegzetes fő vonása tehát: a koalíció pártjainak megegyezésén alapuló rendeletet kiegészítő szegényparaszti forradalmi gyakorlat: az agrárreform és agrárforradalom sajátos összefonódása. Jelentősége abban rejlik, hogy: - szétzúzta a nagybirtok rendszert, megszüntette a nagybirtokos osztály gazdasági hatalmát, % — mélyrehatóan átalakította a falusi osztályviszonyokat, - eltűnt a 3 millió koldus országa,a szegény- és törpeparasztság 5C%-a földhöz jutott. „ ... A földreform volt az első lépcsője annak a felfelé vezető útnak, amelyet a felszabadulás nyomán a felemelkedés további lépcsői követtek. Ezek a következők voltak: - A földreform megvédése a lélegzethez jutott földbirtokos osztály próbálkozásaival szemben a munkásosztály és pártja vezetésével s erejével. - A földművesszövetkezetek egész országra kiterjedő hálózatának létrehozása az új földhözjutottak támogatása és gazdasági megerősítése érdekében, a régi hatalmába és birtokába visszasóvárgó birtokos osztály támadásaival, s a nagygazdák kizsákmányolási törekvéseivel szemben. - Az első termelőszövetkezeti csoportok létrehozása a föld művesszövetkezetek keretei között, majd a termelőszövetkezetek megszervezése a földhöz nem jutottakból és a földhözjuttatottakból. Egyetlen hatalmas és ellenállhatatlan folyamat ez a történelemnek, ennek a zsilipjét nyitotta meg a földreform, és ennek a fel nem tartóztatható áradása valósult meg a szövetkezeti mozgalom kibontakozásában és kiszélesedésében ..." (45) 4. EGYÉB FONTOS INTÉZKEDÉSEK a) A demokratikus közélet intézményes biztosítása, az új államszervezet kiépítése az Ideiglenes Kormány első fontos teendője volt. Ezt szolgálta 1945. január 4-i rendelete a „Közigazgatás ideiglenes rendezéséről", amely a nemzeti bizottságok hatásköréből kivonta a helyi államigazgatás feladatait: intézkedett arról, hogy a nemzeti bizottságok irányítása alatt, a réginél demokratikusabb összetételben szervezzék újjá az önkormányzati testületeket és a közigazgatást, s a jövőben a nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, mint társadalmi-politikai ellenőrző szervek működjenek. „ ... szükséges, hogy a helyi önkormányzatok önállóan, a maguk erejéből gondoskodjanak az igazgatási szervek létrehozásáról és működésük biztosításáról, azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadott... ... a képviselőtestületek, törvényhatósági bizottságok ... határozhatnak mindazokban a kérdésekben, amelyek korábban jogkörükhöz tartoztak. A mai rendkívül helyzetben azonban ezen túlmenően is gyakorolniuk kell önkormányzati jogukat. „ ... a közigazgatás minden tisztviselőjét... utasítom, hogy a nemzeti bizottságok és ezeken keresztül megalaktíott ideiglenes önkormányzati testületek megalakulását ismerjék el, működésüket ne akadályozzák.. . határozataikhoz alkalmazkodjanak..." (46)