Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 3. A földreform törvény

„A Kisgazda Párt részéről a vita középpontjában az állt, hogy -egészséges kisbirtokokat* kell létrehozni, tehát kellő garanciát kell találni arra, hogy kik részesüljenek és mekkora juttatásban, mert különben életképtelen törpebirtokok jönnek létre. Ezen kívül kifogásaik voltak a javasolt igénybevétel túlságos kiterjesztése miatt is." (42) Olyan földreformot szerettek volna, amely a gazdag parasztság érdekeit szolgálja, biztosítja az olcsó munkaerőt, a beterjesztett programot túl radikálisnak tartották, a döntést szerették volna elodázni, olyan időszakra, amikor az erőviszonyok mérsékeltebbek, polgáribb földreformot tesznek lehetővé. „Nem lehet a földreformot keresztül hatjani kellő átgondolás nélkül és különösen technikailag kivihetetlen 1945. október 1-re, mint azt egyes pártok hirdetik. A parasztbirtok nagyságát 500 katasztrális holdban kérjük megállapítani ..." (43) A Magyar Szociáldemokrata Párt nyílt állásfoglalás helyett nyilvánosságra hozta régi agrárprogramját és kijelentette, hogy az ma is időszerű. „...Ami földreform programunk évtizedek óta készen áll, legutóbb az 1930. évi pártkongresszus dolgozta ki a legrészletesebben. Ez a program megvalósításra vár, időszerű ma is. Nekünk tehát nem volt okunk arra, hogy most új földreform programmal álljunk elő ..." — írja a Népszava 1945. február 27-i száma. Pedig csak bele kell tekinteni az SZDP XXVII. Kongresszusán elfogadott programba és azonnal szembetűnik korszerűtlensége, hiszen a földet kártérítés ellenében akarja kisajátítani. Azonkívül nem szól — de akkor még nem is szólhatott — pl. a hazaárulók, háborús- és népellenes bűnösök földbirtokainak teljes elkobzásáról. „Követeljük minden magántulajdonban levő egyéb nagybirtok 200 holdat meghaladó részének kártérítés ellenében való kisajátítását!" (44) A viták lényege azonban az volt, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt végre lehet-e hajtani a földreformot. A halasztás egy alapvető poiltikai kérdésnek a munkás-paraszt szövetség megalapozásának, gazdasági és politikai bázisa megteremtésének az elodázását jelentette volna. Ugyanakkor az is igaz, hogy a termelés megindítása szempontjából is fontos volt a gyors végrehajtás. Á kommunista párt 1945. tavaszán kiadott jelszava: „Azé legyen a föld, aki megműveli!" tömegeket mozgósított. Számos helyen a parasztok elkezdték a földet osztani. Egymás után alakultak földigénylő bizottságok. A tömegek forradalmi lendülete tehát segített eldönteni a vitát pozitív irányba. Ezért is született meg gyorsan az Ideiglenes Nemzet Kormány 600/1945. M. E. számú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéésről és a földművesnép földhöz juttatásáról, amely az MKP és NPP földtörvényjavaslatát szentesítette törvényileg is. Ennek alapján teljes egészében elkobozták a hazaáruló, a háborús- és népellenes bűnösök birtokait. Teljes egészében kisajátoították az 1000 holdon felüli nagybirtokokat, és az úri birtokoknak 100 holdon felüli részé.t 10 katasztrális holdon felüli erdőbirtokokat, a szőlők és gyümölcsösök 20 katasztrális holdon felüli részét. Kisajátították a katolikus egyház közel 900 000 katasztrális holdat kitevő nagybirtokát is. A rendelet kimondja, hogy nem sajátíthatók ki azok a 200 kat. holdat meg nem haladó földbirtokok, amelyeknek tulajdonosai parasztok és a földművelést hivatásszerűen végzik. A fa-