Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)
V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 1. Hadüzenet Németországnak
Faraghó Gábor közellátásügyi miniszter: „Fel kell kutatni az összes megmaradt készleteket ... aztán jön a ... még nehezebb probléma, az elosztás ..." A nyilatozatokból egyértelműen kicseng az antifasiszta jelleg (hadüzenet Németországnak, fegyverszünet és barátság a Szovjetunióval). A demokratikus rendszabályok is megfogalmazódnak (földreform, demokratikus szabadságjogok, az államgépezet demokratizálása stb.). Faraghó és gróf Teleki nyilatkozata azonban most sem szól a nép életszínvonalának emeléséről, a náci mételynek a kultúrából való kiirtásáról ... És ez máris jelez valamit, már az indulásnál az elvek megvalósításánál kezdenek kiütközni a koalíción belüli ellentétek, amelyek aztán a Kormány gyakorlati tevékenységében egyre jobban előtérbe kerülnek. V. AZ IDEIGLENES KORMÁNY LEGFONTOSABB RENDELETEI A kormányprogrammá vált Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját a koalíció burzsoá demokratikus elemei csak kényszerűségből fogadták el, arra számítottak, hogy a kispolgári-paraszti tömegek konzervatívizmusának segítségével megerősítik pozícióikat. Ezt azonban nyíltan nem hirdették, ezért demokratáknak kellett álcázniuk magukat, és belülről indítottak támadást. Ezek a támadások fellelihetők a kormány szinte minden intézkedéseinél, de legerősebben a tőke korlátozását célzó rendszabályokban, legkevésbé pedig az antifasiszta jellegű törekvésekben. Nagy Ferenc, ha burkolt formában is, de hangot ad ennek a sajtóban ... „Természetesen véleménykülönbségek mindig lesznek ... hiszen vannak még az egyes pártokon belül is ... " „A nagy kérdésekben egyetértünk..." (28) 1. HADÜZENET NÉMETORSZÁGNAK Az új demokratikus Kormány első feladata az ország teljes felszabadításának elősegítése, ezzel összefüggően hazánk hallatlanul súlyos nemzetközi helyzetének rendezése volt. Magyarország, a világszerte gyűlölt fasiszta Németország utolsó csatlósaként, teljesen elszigeteln állt a felszabadult Európában, hadiállapotban nemcsak a Szovjetunióval, hanem Angliával, az USÁ-val s a környező, népi demokratikus útra tért államokkal is. 1944. december 28-án a Kormány rendeletet hozott, amelyben semmisnek nyilvánította a Németországgal kötött szerződéseket, és hadat üzent a fasiszta Németországnak. Egyidejűleg elküldte megbízottait Moszkvába a fegyverszünet megkötésére. Döntését a Néplap 1944. december 30-i számában közli. Hadüzenet Németországnak Az ideiglenes kormány kiáltványa a magyar néphez „A magyar nép kezdettől fogva elítélte azt a bűnös háborút, melyet a Bárdossy-kormány törvénytelenül, a parlament megkérdezése nélkül indított a Szovjetunió és más demokratikus hatalmak ellen. Ez a háború, melyben a magyar katonák százezrei véreztek el, szöges ellentétben áll a magyar nép érdekeivel és hagyományaival s kizárólag német ügyet szolgál. Ehhez járu1 t
