Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása

kön belül, a népbíróságok felállításának szorgalmazói is ők voltak, s 1945. január 25-én az erre vonatkozó rendelet meg is jelent. A nyilván reakciós magatartású tisztviselők eltávolításánál határozott forradalmi cselekvéssel tudtak fellépni, bár ezen a téren sokszor személyi torzsalkodások is érvényesültek. De általában a nép iránti hűség és becsületes szándék vezette őket. Balmazújvároson pl. többeket elbocsátott az NB javaslatóra a képviselőtestület; Szentpéterszegen a vezető jegyzőt már 1944. november 27-én „a magyar népi demokratikus párt" nevezte ki, miután akkor ott még nem volt NNB, Zsákán szintén november 24-én választották meg a főjegyzőt, Bakonszegen ,,a község lakossága" változtatta meg, illetve nevezte ki a főjegyzőt 1944. december 5-én s vele együtt a községi írnokot is. Hencidán a „demokratikus népfront" helyezte a jegyzői állásba Kelemen Pál kommunistát, 1944. december 3-án. Mindez arra mutat, hogy a népi erők megmozdultak, bár sokszor azzal sem voltak tisztában, hogy a közigazgatási formák milyen jogszabályokat írnak elő, de erre nem is adtak, csupán az a szempont vezette őket, hogy a dolgozó nép konkrét igazságáért megtisztítsák a helyi közigazgatás legkirívóbb, fasiszta gondolkodású elemeitől a gépezetet, és olyanokat állítsanak vezetőkül, akiket a néphez hűséges személyeknek gondoltak. i A nemzeti bizottságok tehát cselekvő módon fejezték ki az új hatalom megteremtésének igényét, kifejezésre juttatva a nép azon törekvését, hogy közvetlenül részt kíván vállalni az ország ügyeinek intézésében. Létük és működésük széles osztályszövetséget és a közvetlen demokráciát testesítették meg. Előkészítették az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását és segítették programjának megvalósítását. „... Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képében a magyar nép azért tudta oly gyorsan és oly határozottan kézbevenni sorsa intézését, mert a nemzeti bizottságok előkészítették erre a talajt." (8) 2. AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS MEGALAKULÁSA A program elfogadása után a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front legsürgősebb feladata az Ideiglenes Kormány létrehozása, amely képes a program célkitűzéseinek megvalósítására. Ez a cél társadalmi igényt fejez ki. Jelzi ezt a Néplap is, amely a december 15-i számában bírálva a régi módszerekkel dolgozó tisztviselőket többek között a következőket írja: „ ... Ezek az urak ... visszaélnek azzal, hogy az újjászülető népi Magyarországnak egyelőre nincs törvényes kormánya, amely új, demokratikus törvények útjáí biztosítja mindenki jogát az emberi élethez ..." Közben folytak az Ideiglenes Kormányt előkészítő tárgyalások és munkák. Moszkvában 1944. december 6-án eldőlt, hogy az új kormány székhelye Debrecen tesz, a javaslatot Molotov külügyminszter tette: „Ha jól emlékszem. Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenben tette meg a függetlenségi nyilatkozatot és itt detronizálta a Habsburg dinasztiát. Anélkül, hogy a magam részéről befolyásolni akarnám az urakat, úgy gondolom, hogy ebből a szempontból Debrecen sokkal alkalmasabb lesz a kormány székhelyéül, mint Szeged.,." (9)