Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása

Ezzel a történelem másodszor juttatta Debrecennek a megtiszteltetést, hogy otthont nyújtson az egész magyar nép életét, jobb, igazabb vágányokra vivő gondolatoknak. Miután a város alkalmas is volt a feladatok ellátására, itt összpontosultak a MNFF és a demokratikus pártok vezetői, itt székelt a szovjet hadsereg főparancsnoksága. „Nagy lendületet vett Debrecenben a politikai élet. A város egyszerre az ország középpontjába került. Megint tanúságot tehetünk Kossuth és az aktív politika mellett. Az események motorja a kommunista párt egységjavaslata, ez szerepel a tárgyalások középpontjában ..." (10) „1944 decemberében mozgalmas napokat él át Debrecen. December 12-én a Szovjetunióból külön vonattal Debrecenbe érkezik Dalnoki Miklós Béla, Faraghó Gábor és Teleki Géza, akik kommunistákkal kiegészülve dolgozták ki Moszkvában az Ideiglenes Nemzetgyűlés tervét, velük jött többek között Gerő Ernő és Nagy Imre is, valamint az MKP emigrációban levő központi vezetőségének tagjai. Még december 12-én megtörtént az első találkozó dr. Vásáry István polgármester, valamint Miklós Béla és Gerő Ernő között. Ezzel a debreceni haladó politikusok is bekapcsolódtak az államalapítás előkészítésébe. December 13-án Debrecenbe érkeztek a szegedi, a hódmezővásárhelyi és békéscsabai küldöttek is. Ezekből, valamint a moszkvai és a debreceni haladó politikai erőkből alakult meg még ezen a napon az Ideiglenes Nemzetgyűlést Előkészítő Bizottság (INEB), amely elé Gerő Ernő terjesztette a kormány létrehozására vonatkozó tervezetet." (11) Megállapodtak abban, hogy december 21-re tűzik ki a nemzetgyűlés összehívását. Egyetértettek abban is, hogy ez az ideiglenes nemzetgyűlés a felszabadult területek demokratikus pártjainak és csoportjainak tagjaiból fog állni, valamint a velük együtt dolgozni kész más 'hazafiakból. Ez a nemzetgyűlés ideiglenes kormányt választ, ezt felruházza az állami fóhatalommal, maga pedig a nemzeti és állami szuverenitás hordozójaként mindaddig együtt marad, amíg az ország teljes felszabadítása után általános és titkos választásokkal meg nem lehet alakítani a szuverenitás teljességével bíró, demokratikus, alkotmányozó és törvényhozó népképviseletet. Az előkészítő bizottság felhívását a Néplap 1944. december 16-i száma közli. A magyar néphez! „A Németországgal kötött katonai szövetség és a német háború súlyos nemzeti válságba sodorták hazánkat. A németek kifosztották, elpusztították az országot. A nácibérenc Szálási abban a pillanatban döfött tőrt a nemzet hátába, amikor hazánk meg akarta indítani szabadságharcát a német elnyomók kiűzésére, Magyarország felszabadításáért. Horthy kormányzót elhurcolták a németek. A hatalmat a hazaáruló hungarista bitorolja, amely kizárólag német szuronyokra támaszkodik. Az országnak nincsen szuverén képviseletszerve, nincsen kormánya. A hazánkra szakadt szerencsétlenség indított bennünket, magyar hazánkat arra, hogy kezünkbe vegyük a kezdeményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, mely megalakítja Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát.