Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 1. A nemzeti bizottságok tevékenysége

bályzat kidolgozására küldöttséget választ". A kormányrendelet 1945. január 4-én jelent meg, de a néptömegek alkotó kezdeményezése, a kommunista párt irányító ereje, íme már a meginduláskor kezd érvényesülni. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Debreceni Bizottsága ugyanezen a gyűlésen külön programot készített az országos program alapján. Mivel erre az országban nem volt példa. Érdemes összehasonlítani a MNFF országos programját a debreceni Nemezti Bizottság programjával. Ezt az elemzést Mikecz Ferenc: „Harminc éve jelent meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Debreceni Bizotságának programja" c. tanulmányában alapos részletességgel elvégzi. Főbb megállapításai a következők: 1. „A debreceni program I. részében foglalkozik a külpolitikával, kimondja a német szövetséggel való szakítást mint gondolatot, de a németbarát külpolitika következményeire már nem utal. A magyar nacionalizmusról és sovinizmusról, a Szovjetunió-ellenes politikáról, amelyek mint politikai vezérelv Magyarországot Németországhoz láncolták, és katasztrófába sodorták, ez a program nem ejt szót. 2. A különbség a két fogalmazás tartalma között szembetűnő. A debreceni program egyáltalán nem szól a földreform politikai jelentőségéről, a magyar demokrácia alapjának megszilárdításáról. Nem szól a földigánylők tevékeny közreműködéséről, sem a földreform végrehajtásáról. A széleskörű földreform helyett gyökeresről beszélni még azonosság is lehet. De a gyökereshez hozzátenni, hogy az októberi, azaz 1918-as „októberi forradalom néptörvényeinek szellemében" kívánják a földreformot megvalósítani, ez már vitathatatlanul a méretekben, s így a tartalomban is visszalépés az MNFF programjában követelt földreformhoz képest. S így már nem tekinthető véletlennek a többi jelentős különbség sem. 3. Az MNFF programja a VI. részben külön foglalkozik mindazokkal a hatalmi tényezőkkel, amelyek a programban felvázolt feladatok megvalósítását biztosíthatták. Ezek között is kiemelt szerepet szánt a nemzeti bizottságoknak. A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és .kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat keli teremteni. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus, hazafias erőket és vezetik ö harcot a demokratikus népi Magyarországért. A debreceni program összeállítói ezt a nemzeti bizottságokra vonatkozó részt teljesen megkerülték. A program befejező részében csupán a nemzeti összefogás szükségességéről beszéltek a „Néplap" november 3GH számában megjelent „összefogó program szellemében". (7) « A nemzeti bizottságok megyénk területén is egymás után alakultak, tevékenységükkel rendet igyekeztek vinni a zűrzavarba, és táplálók a tömegekbe az újjászületés, a nemzeti felszabadulás hitét. Hajdúnánáson pl. január 13-án alakult meg az NB, de már január 20án felvette a harcot a reakció ellen és tiltakozott, hogy „egyes pártok nem demokratikus gondolkodású személyeket küldenek be. Ez a körülrrény akadályozza az együttműködést". Az NB-k kezdeményezték az igazoló bizottságok létrehozását, sőt maguk alakítottak igazoló bizottságokat saját kebelü-