Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 1. A nemzeti bizottságok tevékenysége

Dr. Juhász Nagy Sándor pártonkívüli: „ ... Magyarországot egyedül a demokratikus pártokból alakuló MNFF mentheti meg. Nagy örömmel fogadom, hogy ez a kezdeményezés a kommunista pártból indult ki... " Kovács János MSZDP: „tevékeny önkormányzatot kell teremteni." 1. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK TEVÉKENYSÉGE A szovjet csapatok felszabadító harcai nyomán a tömegek széleskörű aktivitása elemi erővel egymás után hozta létre a különböző önkormányzati szerveket. A kommunisták segítették és bátorították a lakosságot e népi szervek létrehozásában. Az volt az álláspontjuk, hogy nemcsak a felszabadult országrészen kell megszervezni ezeket, hanem az ország német megszállta részén is, ott természetesen egyelőre a föld alatt. A nemzeti bizottságok létrejöttében tehát döntő mozgató erőt képviseltek a kommunisták. A demokratikus erők először spontán jelentkeztek. Ilyennek tekinthető pl. Balmazújvároson az 1944. november 19-én megalakult „Munkások és Parasztok Falutanácsa". Ez a demokratikus szervezet meghagyta ugyan a régi igazgatási intézményeket a községen belül, de tevékenységét jelentősen korlátozta azzal, hogy a régi fölött egy új igazgatási és hatalmi szervet hozott létre: a falutanácsot, amelynek különböző osztályai voltak: pl. közélelmezés, ipari helyreállítási, mezőgazdasági bizottság, munkásőrség stb. A falutanácsban ott találjuk a kommunisták és a Földművesszövetség küldötteit, de a régi vezetőség néhány megválasztott tagját is. Debrecenben 1944. december 5-én alakult a Nemzeti Bizottság, amely a Néplap egykorú cikke szerint — „minden, a népet érdeklő kérdésekben, a nép érdekében véleményt nyilvánít és határoz". A bizottság 1944. december 9-i ülésén az alábbiak vettek részt: a Függetlenségi Népfront összetételének megfelelően dr. Juhász Nagy Sándor elnök, dr. Lévay Zoltán jegyző, dr. Révész Imre, dr. Bánás László, dr. Vásáry István, dr. Herpay Gábor, dr. Bodnár János, dr. Juhász Géza, öry István, Szendrey Sándor, a Kisgazda Párt részéről; dr. Tariska István, Pálfy Sándor, Végh Dezső, Tóth Mihály, a Kommunista Párt részéről; Kovács János, Selyem Lajos, Laboncz András, Márkus Ferenc; Kállai Sándor a Szociáldemokrata Párt részéről, és Leitner Jenő pártonkívüli demokrata. A névsor egyértelműen mutatja, hogy a Nemzeti Bizottság összetétele milyen változatos, ott vannak a gazdasági és politikai élet legkülönbözőbb képviselői. A burzsoázia németellenes képviselői éppúgy jelen vannak, mint a munkásosztály képviselői. A Nemzeti Parasztpárt képviselője azért nem lehetett a bizottságban, mert akkor még Debrecenben nem működött a NPP. A legfontosabb dolog azonban az volt, hogy ebben az igen fontos testületben már ott találjuk a kommunista párt debreceni szervezetének képviselőit. Ennek is tudható be, hogy már ezen a gyűlésen olyan dolgokban hoztak döntést, amiket országosan csak később szabályoztak „a bizottság szükségesnek tartja a tisztviselők igazolásának a lefolytatását. Mivel még nincsen kormány, az NB-re vár ez a feladat. Erre vonatkozó sza-