„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)
Dokumentumok - III. Olvasási kultúra
tárak a középfokú intézetek, iskolai könyvtárak az elemi iskolák számára. Ebben az irányban pótolnivaló nincsen. A kereskedelmi és ipari köröknek is meg van a maguk szakkönyvtára a kereskedelmi és ipari kamaránál. Van azonban Debrecen lakosságának egy rétege, amely nincsen ellátva az önművelődés eszközeivel. Értem a debreceni gazdaközönséget. Nagyon csodálom, de tényleg így áll a dolog, hogy Debrecen törzslakosságának továbbmívelésével eddigelé senki sem törődött... Nézetem szerint a városi könyvtárnak másodrendű, nem kevésbé fontos feladata lenne gazdasági szakmunkák és folyóiratokkal a debreceni gazdaközönség továbbművelésének ügyét szolgálni. Ezekben adva van az a szükséglet, melynek kielégítésére volna hivatva — nézetem szerint — a városi könyvtár. Eszerint a könyvtár anyaga közigazgatási, társadalomtudományi és gazdasági szakmunkákból és folyóiratokból állna, s a fejlesztés céltudatosan történnék a jövőben... Nyomtatott. — Debreceni Közlöny, 1915. július 10. 1—4. old. Fenti címen. Közli: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től Bp. 1970. 268—269. old. 84 Budapest, 1915. ÚJ VÁROSI KÖNYVTÁR DEBRECENBEN 1 .. .Hát mi is azt hittük itt, Budapesten, úgy tizenkét esztendeje, hogyha megcsináljuk a Fővárosi Könyvtárat, akkor a városnak egyéb föladata a könyvtárügy terén majd nincsen. Az is közigazgatási, szociálpolitikai és közigazgatási könyvtárnak szerveződött, és így hittük jónak. Hisz itt a Múzeum és az Egyetemi Könyvtár és a sok szakkönyvtár, a számtalan iskolai és intézeti könyvtár, népkönyvtárak tucatszám és egyleti és kölcsönkönyvtár százszám. Elég az, sok is. Ma már másképp tudjuk. Tudjuk, hogy mindenekelőtt két dologra van szükség, hogy az a körülbelül kétmillió kötet, ami Budapest könyvtáraiban rejtőzik, valóban hatékony legyen, valóban könyvtár legyen, ha „une bibliotheque, c'est des livres qu'on lit" a könyvtár olyan könyvekből áll, amelyeket olvasnak. Az első: a meglevő erők, racionális, gazdaságos megszervezése, okos összeegyeztetése, célszerű megosztása — kooperáció és centralizáció; a másik: a régiek mellett, amelyek korábban volt társadalmi szükségleteknek és rétegződéseknek feleltek meg, a modern városi népesség szükségleteivel, lelkével és szellemével számoló új könyvtártípus — a nyilvános könyvtár: a public library, az öffentliche Bibliothek. Ami nem egyenlő a népkönyvtárral.
