„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

Debrecen, 1915. július 10. CSŰRÖS FERENC KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCSNOK ELŐTERJESZTÉSE A VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL Tudvalevő dolog a tekintetes Tanács előtt, hogy a város könyvtára, mely a kis tanácsterem könyvszekrényeiben van elhelyezve, jelenlegi állapotában holt tőkének tekinthető. A szekrények elzárva rejtik magukba a könyvek tömegét, melyek közhasználatba alig-alig kerülnek. Szép számú folyóirataink sem szolgálják azt a célt, melyre szánva vannak, hogy ti. minél több kézen megfordulva terjesszék a hasábjukon felhalmozott ismereteket: nem szolgálhatják, mert nincs megfelelő helyt, ahol közkinccsé lehessenek. Van tehát könyvtárunk, szép számmal vannak folyóirataink, csakhogy nem lehet hozzájutni a megfelelő berendezés hiánya miatt. így a városi könyvtár holt tőke marad mindaddig, míg valami úton-módon a közhasználat számára hozzáférhetővé nem tesszük. Arra természetesen nem gondolhatunk, hogy olyan nagyszabású intézménnyé fejlesszük a városi könyvtárat, mint amilyen pl. a főváros nagyszerűen berendezett könyvtára vagy a szegedi városi könyvtár. De erre nincs is szükség Debrecenben. Debrecennek megvan a maga megfelelő könyvtára: a kollégiumi nagykönyvtár, amely egyetemi könyvtárrá fejlesztve az egyetemi ifjúság és a tudományokkal foglalkozó szakférfiak igényeit kielégíti, és még jobban ki fogja elégíteni a jövőben. Ámde szerény keretekben a városi könyvtár is nagyon hasznos és értékes szolgálatot tehet Debrecen közművelődésének — éspedig úgyszólván a város anyagi megterhelése nélkül —, ha bizonyos változtatásokkal és újításokkal azt használhatóvá és hozzáférhetővé tesszük. Idevonatkozó nézeteimet a következőkben van szerencsém kifejteni, a sorrendet úgy állapítva meg, hogy először azt veszem tárgyalás alá, minő célt szolgálna, minő szükségleteket elégítene ki a városi könyvtár, azután: minő eszközökkel érhetnénk el azt, hogy a könyvtár a közhasználatnak átadható legyen. A városi könyvtár elsőrendű célja adva van magában az intézmény jellegében. Egy ilyen könyvtárnak elsősorban a város tisztviselőinek önművelődését kell szolgálnia... Mivel a közigazgatási tisztviselők továbbképzéséhez elsőrenden közigazgatási és társadalomtudományi munkák szükségesek, a városi könyvtárnak főleg közigazgatási, és társadalomtudományi szakmunkákat és folyóiratokat kell tartalmaznia. Mivel Debrecen város könyvtáráról van szó, nem pedig általánosságban a városi könyvtárról, nagyon természetesen a debreceni viszonyokat kell vizsgálat alá vennünk, s ebből a szepontból vizsgálnunk, hogy az előbb említett szükséglet mellett minő más szükséglet az, melynek kielégítése szintén a városi könyvtár feladata lenne. Debrecenben a kollégiumi nagy- és kézikönyvtáron kívül vannak szemináriumi könyvtárak az egyetemi hallgatók számára, tanári és ifjúsági könyv-