Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 1. A magyar malomipar „nagy válságának" első évtizede (1919— 1929)

1926-ban 45 803 q 1927-ben 240 930 q 1928-ban 202 278 q 1929-ben 207 478 q Ezek az adatok azért is kedvezőtlen képet adnak a malom kapacitásának kihasználtságáról, mert egy 1921-ből származó országos kimutatás szerint, mint a legnagyobb vidéki malom, az István malom napi 2000 q termény feldolgozására lett volna képes.

288 Az 1922—1923. években végrehajtott technikai fejlesztés után pedig a malom őrlőkapacitása még 10%-kal emelkedett.

289 A konszern számított a nagyobb fokú üzemeltetésre, ez azonban korszakunkon belül nem következett be, s a rekonstrukciók legfeljebb azt eredményezték, hogy a kevesebb munkás alkalmazásával bérmegtakarítást értek el. Az 1921-es aratás után kielégítőnek tartották az új idény üzletmenetét és napi 12 órás műszakot szerveztek a malomban. A következő év elején is folyt még az 1921. évi termés feldolgozása, de 1922-ben, ha országosan valamivel több is volt a termés, vidékünkön kevesebb, mint az előző évben. Ezért csak nappali üzemben dolgoztak az István malomban. Az 1923-as aratásig még jobban csökkenteni kellett a termelést. Amikor dolgozott a malom, akkor is csak napi 8 órát? Mindössze ebben az évben — az aránylag bő aratást követően — indították be átmeneti időre az éjjel-nappali üzemelést az István malomban. Az 1925— 1926-os években — pedig ezek jó termésű éveknek számítottak — már ismét csupán legfeljebb 14 órás műszakot lehetett tartani. Egyre gyakoribbá válnak a leállások. A konszern nemcsak a hatvani, majd a szegi és a szolnoki üzemeket állítja le teljesen, hanem időszakos üzemszünetet tart a miskolci és debreceni malmokban is. így például az István malom 1927. április 21-én leállt, mert raktáraiban 2 148 000 P értékű liszt várt értékesítésre, és csak június 4-én kezdte meg újból működését. Az 1928-as év tavaszán pedig azért kellett leállni, mert áprilisra elfogyott a feldolgozható nyerstermény. A működési problémák ellenére is folytak technikai beruházások. 1924-ben az akkorra már avulttá vált régi önműködő tűzoltóberendezést cseréltették ki a Walter u. Co. kölni céggel. Tehergépkocsit szereztek be pótkocsival 1925ben, majd 1927-ben újabb kazáncserét hajtottak végre. A húszas évek második felének legnagyobb beruházása a búzakoptató mosodaberendezés teljes kicserélése volt. Ez a berendezés már lehetővé tette volna akár az éjjel-nappali üzemelést is.

290 Rá kell mutatnunk feltétlenül arra, hogy bár a konszern időnként fizetett osztalékot a részvényeseknek, ezeknek összege nem volt nagy. Mint láttuk, a malom évenkénti tiszta nyeresége állandóan csökkenő tendenciát mutatott, s ennek megfelelően alakultak az egyes évek osztalékösszegei is. Osztalékösszegek 1925—1942 közötti években

291 1925 — 6 — P 1926 — 4,— P 1938 — 1 —P 1939 — 1 —P