Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

III. A MALOM MŰKÖDÉSE 1920—1944 KÖZÖTT - 1. A magyar malomipar „nagy válságának" első évtizede (1919— 1929)

exportlehetőség megszűnt. Ezt a bajt még tetézte, hogy a zloty váratlan árfolyamesése következtében az addig dollárban vásárló lengyel kereskedők fizetésképtelenné váltak, és nem tudták rendezni régi tartozásaikat sem. Csehszlovákia is ugyanezen év tavaszán léptette életbe differenciált vámjait, s a magas vámon felül még mázsánként 11 fillér kezelési költséget is felszámolt. Mindezek hatására Magyarország lisztkivitele rövidesen harmadára csökkent ebbe az országba. A konszern vezetősége azonban reménykedett, hogy a kereskedelmi tárgyalások során a két ország gazdasági kapcsolatai megjavulnak, s a fokozott export ismét megindulhat. Ezért rekonstrukciót hajtottak végre az e piachoz közel fekvő miskolci malomban is.

284 Számításaikban azonban csalódtak, s ez vezet el később a miskolci üzem leállásához és tárházzá való átalakításához. A hagyományos piacok összezsugorodása indítja arra a malomcsoportosulás tagjait, hogy új lehetőségeket keressenek az elveszett régiek helyett. Megbízzák Szász Józsefet egy észak-európai piackutatással. Erről visszatérve tapasztalatait a következőkben összegezte: Finnország: Az országnak búzatermelése nincs és fejletlen malomipara is. Eddig amerikai, angol és francia malmok látták el az országot. A nép elég sok tésztát és süteményt fogyaszt. A fogyasztók konzervativizmusuk miatt azonban nehezen téríthetők el a már ismert lisztfajták használatától. A bemutatott lisztminták tetszettek ugyan a szakembereknek, de tartanak tőle, hogy a magyar liszt tartósan nem marad piacon, s így nem térül meg a befektetés. Beszámolója során Szász arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg elgondolkoztatja a finn szakembereket az amerikai és a magyar liszt közötti egydolláros különbség.

285 Különösen a barna liszteknek van kereslete. A téli készletek nincsenek biztosítva és januárban meg lehetne indítani a nagyobb arányú szállításokat, mégpedig Helsinkibe és Viboryba irányítva. Végül jelenti, hogy az István malom képviseletét Finnországban a „Mediator Helsinka" cégre bízta. , Svédország ezzel szemben nagy malomiparral rendelkezik, amit erős védővámok is segítenek. Igen magasak az igények. Szívesen vásárolják a drágább kanadai lisztet is, mint ahogy az egyik ügynök közölte: „Mi olyan gazdagok vagyunk Svédországban, hogy a legjobbnak is csak a javát vesszük." Érdeklődéssel nézték a rendkívül finom duplanullás lisztfajtánkat, de nagyobb üzletre nem lehet számítani. Itt a Johan Bruce Stockholm céget bízta meg a képviselettel. Dániában a helyzet kedvező, mert sem liszt-, sem búzavám nincs. Nagy reményünk mégsem alakulhat ki, mert csupán 0-ás és 2-es típusú lisztekből lehet jelentősebb üzletkötésre számolni. Debrecen képviseletét Bröclen koppenhágai cégre bízta. A németországi piac elérése Magyarországról tetemes szállítási költséggel jár, s az amerikai lisztnek kedvezőbb az olcsó tengeri szállítás felhasználása, mint a magyarnak a drága vasúti tarifa. Magas a vám is.