Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 4. Az István malom működése 1886—1918 között

annak érdekében, hogy erre a „piacra" vetélytársát, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot ne engedje be.

207 A két nagy konszern kialakulásának bemutatása után figyelmünket a debreceni István gőzmalomra fordítva megállapíthatjuk, hogy az alapítók, a jórészt helyi kereskedők kezéből is megkezdődik a részvények kicsúszása. Ennek első jeleként felfigyelhetünk arra, hogy mind több részvény jutott a városban 1848 után megtelepedő zsidó kereskedők kezébe. Jól szemlélteti ezt a részvényesek 1844-ből és 1896-ból fentmaradt névsorainak összevetése.

208 Míg az 1844-es 752 részvényből 41 van zsidókereskedő nevén, addig 1896-ban a 3702 részvényből már 1038 darabot birtokoltak zsidókereskedők, birtokosok és ügyvédek. Ugyanennek a két évnek adatait összehasonlítva állapíthatjuk meg a banktőke behatolásának kezdetét is. Míg 1844-ben egyetlen részvény sincs bank kezében, addig 1896-ban a Debreceni Takarékpénztár, a debreceni Ipar és Kereskedelmi Bank 15 db részvény tulajdonosa. Igaz, hogy ez az arány még elenyésző, de valójában egy folyamat első állomása, ami a 20. századra elvezet a Hazai Bankkal való teljes összeolvadáshoz, s kitűnő helyi példaként szemlélteti a magyar finánctőke kialakulásának folyamatát. Ez a beolvadás igen heves harc során jött létre. Egyrészt a malomtulajdonosok egy csoportja állt ellen, másrészt két oldalról is támadás érte ezt az önállóságot. Ugyanis a Kereskedelmi Bank és vetélytársa, a Hazai Bank is mindent megtett annak érdekében, hogy az István malmot a saját érdekkörébe vonja. A bankok manipulációja kipattan, s a helyi vezetők nyilatkozatot tesznek közzé: „Köztudomású dolog — írják ebben —, hogy huzamosabb idő óta ismeretlen kezek titokzatos módon nagyobbmérvű vásárlásokat eszközölnek »István« malmi részvényekben. .. ezen részvényvásárlások rejtett célja vállalatunkat függetlenségétől és Önállóságától megfosztani."

209 Az eseményekhez tartozik, hogy az István malom megszerzésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tett kísérletet 1911 tavaszán, mégpedig — s ez nagyon lényeges — a malom igazgatóságának megkerülésével. Erre felfigyelve a tavasszal tartott rendkívüli közgyűlésen az igazgatóság és a tagság határozottan elutasította a „titokzatos kezek" nagymérvű részvényfelvásárlási kísérletét. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ezen próbálkozása kudarcba fulladt. Mint azonban az egykori iratokból kiderül: a Hazai Bank tanulva vetélytársa hibáiból, éppen a vezetőség elsődleges megnyerésével akart célt érni.

210 Ennek ellenére az ügy mégsem ment simán. A Debreceni Újság 1911. szeptember 12-i száma közli az „István malom viharos közgyűlése" cím alatt, hogy a Kereskedelmi Akadémia dísztermében szeptember 10-én tartott rendkívüli közgyűlésen olyan heves jelenetek játszódtak le, hogy rendzavarás miatt a gyűlésnek véget kellett szakítani.

211 A gyűlés ismételt összehívására szeptember 28-án került sor. Az igazgatóság tagjai erre már taktikusabban készültek fel.

212 A részvényesek előtt úgy állították be a dolgot, mintha a PMKB érdekközösségébe vonása a pesti malmoknak