Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 3. A süllyedés és felemelkedés időszaka (1863—1886)

nek javulása volt. Jellemzőnek találjuk, hogy 1867-ben a párizsi világkiállításon még aranyérmet nyer a malom, s kitüntetik az 1869-es lipcsei és az 1873-as bécsi kiállításon is, de a további nemzetközi vagy a jelentősebb hazai sikerek hosszú ideig várattak magukra és csak a fokozatosan végrehajtott technikai felújítás, a versenyképes minőségi színvonal újbóli elérése után következhettek be az újabb sikerek (az 1885-ös budapesti és az 1886-os liverpooli kiállítási eredmények).

137 A technikai felújítások után az István malom ismét felzárkózott az akkor világszínvonalat képviselő magyar malomipar vezető csoportjához. A kiállításokról szólva kell megemlítenünk, hogy a malom nemcsak a nagy világméretű rendezvényeken vett részt, hanem magában a városban is. Ezek sorából különösen kettőt emelnénk ki: 1862-ben az üzem tizenhatféle liszttel, több fajtájú darával, gyöngykásával, árpakásával és korpával vett részt.

138 1881-ben a malmi áruk mellett gőzgépek, mángorlók és egyéb olyan termékek is szerepeltek az üzem által kiállított tárgyak között, amelyeket saját műhelyükben készítettek. Az egykori híradás szerint ezek a gépek mind elkeltek, s rendeléseket is kapott rá a malom. Rövidesen hirdetések jelentek meg az újságban, hogy gépek készítését, javítását is vállalják az üzemben.

139 Egyébként szintén a technikai felújítások során költöztették át az üzem műhelyeit a régi malom egyik épületrészéből a külön erre a célra készített új épületbe. Ma talán különösnek találjuk egy ilyen nagy malomban ezeket a „melléküzemágakat", de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a korabeli Debrecenben ezek hiányt pótló (műhely) vagy a város egészségügyi helyzetének javítását (kertészet) szolgáló létesítmények voltak. Ugyanakkor tanúi lehetünk már ebben az időszakban is bizonyos „profiltisztításnak". Előzőleg több alkalommal időlegesen leállították az árpadara készítését, de 1878-tól véglegesen felhagytak annak gyártásával. Megállapította ugyanis a vezetőség, hogy a Debrecen környéki árpa túl kemény alapanyagot ad, így nem alkalmas versenyképes áru előállítására. Másrészt a malom árpadara-gépei elavultak és rozzant állapotba kerültek. Teljesen újakat kellett volna beszerezni. Ez azonban nem látszott kifizetődőnek, mert a táplálkozási szokások megváltozásával a városban nagyon visszaesett az árpadara-fogyasztás.

140 A technikai fejlesztés területén jelentős eredményt hozott 1882-ben az újmalomban új gőzgép beállítása, ami lehetővé tette ennek az üzemrésznek 24 óránkénti 500 q-s termelését. Ezzel a két malom együttes évi kapacitása elérte 1883-ra az évi 300 000 q-t.

141 Ilyen mennyiségű nyersterménynek a vasútra törtönő ki- és befuvarozása, valamint a tüzelőanyag beszállítása már nem volt kifizető. Ezért kéri fel a társulat Könyves Tóth Mihály mérnököt egy összekötő vasúti vonal terveinek elkészítésére.

142 A terv elkészült, s eszerint a sínpár a telek nyugati oldalától, a Vén-, Csige- és Tóczosszőllőskerteken keresztül