Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 3. A süllyedés és felemelkedés időszaka (1863—1886)

lom is kivette részét. A város első nyilvános parkját a választmány egyik tagja, Kacskovics Iván tervezte, és a malom udvarán, az épületek mögött valósították meg. Mivel bokrok szegélyezte útjai igen kacskaringósak voltak, a debreceniek „tivelygőnek" (olyan, ahol könnyű eltévedni) nevezték el a kertet. Talán nem felesleges arra sem utalnunk, hogy tudomásunk szerint itt készítették el a város első szökőkútját, ahová „egy eszmedús mintájú szobormű rendeltetett meg Halász Lászlótól", aki Marschalkó János szobrásszal együtt éppen az István malom által került kapcsolatba Debrecennel, s ezt követően mindketten részt vettek a színházépület szobrászati feladatainak megoldásában, Marschalkó megbízást kapott Komlóssy Imre díjnyertes pályázatának (a debreceni csata emlékműve) kőbe faragására is.

114 A társulat 1862-ig megerősödött. Ezt igazolták az eddigiekben elmondottak: az évenként kimutatott nyereség, az alaptőke emelkedése, a világkiállításokon elért sikerek, és hogy a malom 1860—1862 között 9780 frt.-ot fordított jótékony célra.

115 Az öt év alatt elért eredményekben nagy érdeme volt Csanak Józsefnek és Szabó Lajosnak. A velük kötött szerződés azonban 1862. év végével lejárt. Ezért pályázatot hirdettek igazgatói állásra.

116 A december 11-i közgyűlés meg is választja Szepessy Gusztáv putnoki lakost igazgatónak, aki azonban kéri az előző két igazgatót, hogy 1863. július l-ig vállalják el vele együtt a vezetést, mert ő ez idő alatt szeretné tőlük a malomirányítást és a kereskedői tapasztalatokat átvenni.

117 Csanak József és Szabó Lajos e feladatot vállalják, de azzal a feltétellel, hogy a félévi nyereségből továbbra is 25%-os részesedést kapjanak. Ez összeget azonban felajánlották a létesítendő városi „Emlékkert" javára. A gyűlés meghallgatásuk után ilyen értelemben döntött, feltételüket elfogadta. Amikor a két volt igazgató megbízatása 1863. július 1-vel most már végérvényesen lejárt, félévi részesedésük 14 103 frt. volt, amely összegből aztán elkészült a Kollégium és a Nagytemplom közötti park, az Emlékkert.

118 Ezzel a személycserével lezárult a malom újjászületésének korszaka. A társulat vagyona ekkor 392 763 frt., tehát 1857—1863 között a növekedés háromszoros. E nagy tettek végrehajtóinak nevét elismerésképpen jegyzőkönyvbe foglalták, és arcképüket megfestették, s elhelyezték a tanácskozási teremben.

119 3. A süllyedés és felemelkedés időszaka (1863—1886) A következő évek története korántsem annyira egységes, mint az előző két időszak 15 éve volt, amelyek vagy a tönk szélére jutásban, vagy a kilábalásban, de saját korszakukon belül mozgásukban egyirányúak voltak. 1863 és 1886 között süllyedés és felemelkedés, krízisek és szép sikerek váltják egymást. Mégis egy részbe sűrítjük mondanivalónkat. Ugyanis a malom története harmadik szakaszának minősíthető 1863—1886 közötti periódus pár év eltolódás-