Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 2. A talpraállás időszaka (1857—1863)

liszt készült... (ti. a magyar malmokban). A többszöri osztályozás, szitálás, tisztítás eredményeként a 0-ás és l-es számú liszt olyan tiszta fehérségű és jó minőségű volt, amilyen másutt nem készült." Az 1862-es eseményeket értékelve megállapíthatjuk: az ekkor bekövetkezett gazdasági, világpiaci frontáttörésekben, amelyet a magyar malomipar Londonban elért, igen nagy szerepet töltött be az István gőzmalom. Ez adja a debreceni üzem szempontjából az igazi értékét a kiállítás sikerének. Az első kiállítási sikert rövidesen követték a többiek is. Még 1862-ben Debrecenben és Budapesten, majd 1863-ban a hamburgi világkiállításon „őrleményeiért nagy bronce éremmel tüntették ki" a malom készítményeit.

108 A kiállítások gazdasági eredményei elsősorban külföldi megrendelésekben nyilvánult meg, de a malom akkori kapacitása ezek kielégítését csak részben tette lehetővé. így pl. nem tudtak eleget tenni 100 q londoni lisztrendelésnek sem! Hogy a malomvezetés tudatosan készült e kiállításokra és számított a bekövetkező megrendelésekre, s ezekre jó előre meg akarta tenni a megfelelő lépéseket, mutatja, hogy megelőzve az első tulajdonképpeni sikert (London), már az előbb idézett, és januárban megjelentetett cikket is úgy íratták, hogy abban közbeékelve bőven volt szó arról: a malom már sem tud eleget tenni a megrendeléseknek. Ezzel sugalmazták: szükség van a malom termelésének növelésére. Majd az 1862. március 9-i közgyűlésen — de ez is még hónapokkal a kitüntetés előtt — felveszik Csanakék a napirendi pontok közé a szokványos tisztségválasztó és az előző évi mérlegszámadásról történő beszámolón kívül a malom kapacitásának kétszeresére emelésének vagy legalábbis megnagyobbításának programját is.

109 Ezen közgyűlésen osztják fel az előző év nyereségét is.

110 Az 1861. évre 30 frt.-os osztalékot fizetnek egy-egy 100 frt.-os részvényre s ugyanakkor 2171 frt. 40 kr.-t jótékony célra fordítanak.

111 (Árvízkárosultaknak 500, Kertészegyletnek 200, Emlékkert 400, ingyenes iskolára 600, Kistemplomra 500 frt., együttesen 2200 frt.) A gyűlés legfontosabb kérdésében, a malom fejlesztése ügyében azonban sajnálatosan a részvényesek halogató határozatot hoztak. Elvileg helyeselték az üzemnagyobbítást, de a döntést mindaddig felfüggesztették, „még a tagok bővebb tapasztalást szerzendettek róla magoknak, az üzlet menete biztosabb tervezésére jogosít, s az év végéig szerződött igazgatóság ügye eldől.. ,"

112 Ezen a közgyűlésen jelentette be még az igazgatóság a kisebb jelentőségű kérdések között, hogy a malom telkét parkosította. Ez a korabeli Debrecen jellegzetes törekvésével volt szoros kapcsolatban.

113 A város vezetősége a település levegőjének javítása (nagy por) és a város arculatának csinosítása érdekében ebben az időben vette fel programjába a parkok létesítését. Ehhez járult hozzá jelen esetben mintaszolgáltatásával, más alkalmakkor pedig pénzadományokkal a malom. így kétségtelen előttünk, hogy Debrecen város jelenlegi magas parkkultúrája alapjainak lerakásából áldozatkészségével az István ma-