Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
II. A DEBRECENI ISTVÁN GŐZMALOM MŰKÖDÉSE 1848—1919 KÖZÖTT - 2. A talpraállás időszaka (1857—1863)
esés. Ennek ellenére a gabonaár még lejjebb csúszott. A most már kellő forgótőkével rendelkező István malom a számára legkedvezőbb időpontban tudott nyersterményt vásárolni a megszorult gazdáktól. Harmadik probléma, amit a jelentés idézett része említ, a kivitel. Ebből a szempontból is az üzem lényegesen más körülmények közé került, mint volt 1857 előtt. Debrecen 1857 novemberétől közvetlen vasúti összeköttetésbe került Pesttel, így a már előbb megépített Pest—Bécs vasútvonalon keresztül, illetve a Dunán a birodalom nyugati részével kapcsolatot teremthetett. Ha a szállítás költségei nagyobbak is voltak — erről a későbbiekben még lesz szó —, mint a pesti malmoknak, de 1857-et követően mégiscsak módjában állt e területekre árut vinni. Az egykori debreceni lapok beszámolnak arról, hogy az üzem termékei eljutottak Triesztbe, Brünnbe, Mannheimba. 100 Nyilván a vasút kiépülése a kivitelhez csak a feltételek egy részét adta meg. Ezekkel élni kellett. A malom új vezetői nem késlekedtek a lehetőség kihasználásával, sőt termékük eladása érdekében további lépéseket is tettek. Nem elégedtek meg az előző korszak gyakorlatával, azzal, hogy a malomban megjelenő kereskedőket a késztermékekből kiszolgálták, hanem a lehetséges piac területén 5, majd 7, végül 8 bizományosi raktárt, tulajdonképpen lerakatot szerveztek (1859-től). Kiszélesítették a hitelbe árut átvevők körét is. Míg az üzem 1856-ban 51 424 forint áruhitelt nyújtott, addig ez a keret 1862-re 104 126 forintra emelkedett. 101 Külsőlegesen a korszakra a londoni világkiállításon elért szép siker tette fel a koronát. 102 Erre a kiállításra az egykorú források szerint hosszas és igen gondos előkészületek folytak. így ír erről egy korabeli lap: „A gőzmalom kiállítmány, oly kitűnő lisztek, darák és árpakásákból — összesen 21-fajta — áll, hogy azoknál jelesebbeket alig lehet gyártani. — Most is annyi megrendelés érkezik a gőzmalomhoz gyártmányukért nemcsak Magyarhonból, de külföldről is, hogy azokat teljesíteni képtelen, de kétséget sem szenved, hogy a londoni kiállításban való részvevése jó hírét még emelni fogja." 103 A jó munka eredménye nem is maradt el: „az István malom 2 éremmel tüntettetett ki, egygyel lisztje jelessége, másikkal árpakásájáért." Azáltal, hogy két érmet is nyert, egyedül áll az összes kiállító malom között. 104 Rövidesen gazdasági téren is jelentkezett az eredmény. Petraywalski londoni vendéglőstől a malom azonnal 100 mázsa lisztre kapott megrendelést. 105 Az aranyérmek értékét nemcsak abban kell látnunk, hogy az István malom a világkiállításon szerepelve az előző évek rossz eredményeihez mérten látható formában szép, sőt minden más malmot megelőző sikert ért el, hanem abban is, hogy egy olyan kiállításon vívta ki az elismerést, amelyik az egész magyar malomipar további fejlődése szempontjából döntő fontosságú volt. Tény ugyanis, hogy tulajdonképpen a londoni kiállítás volt az, ahol a magyar liszt jó hírneve megalapozódott, és megnyílt előtte a világ piaca. 106 A magyar malmok gyártmányainak ez a sikere nem volt érdemtelen. Ezt írja róluk Sándor Vilmos : „A magasőrlési eljárással 0-tól 6-ig terjedő számozású, hétféle finomságú