Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

358 Debreczeni Újság, 1945. június 28. Az újjáépítés érdekében Szabó Kálmán polgármester tárgyalt a minisztériummal. 359 Balogh István: Cívisek társadalma (Misztótfalusi, 1946) 40. old. 360 Szűcs E.: Debrecen ipara 32—51., 59—61.1., Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában. In. Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk.: Ránki György, Db. 1976) Továbbiakban = Mózes M.: A dualizmus kora. 94—106. old. 361 Laczkó Miklós: Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867—1949 (Bp. 1961) 22. old. Berend—Ránki: Közép-Kelet-Európa 167—176. old. 362 Ebből debreceni születésű 33 650, fiumei születésű 1, Hajdú megyei születésű 6 050, ausztriai születésű 512, más megyében született 10 420, külföldi születésű 93, a fővárosból 309, horvát-szlavón születésű 27, ismeretlen 54, Összesen 51 122 Zelizy: i. m. 246. old. Érdekes, hogy Zelizy művében a 246. és 247. oldalon közölt adatok egymással nem egyeznek. A születési hely szerinti adatok azonban egyeznek a Boldizsár Kálmán: Debrecen sz. kir. város története 1867—1914. In: Magyar városok fejlődése sorozat. (Szerk.: Kiszely Gyula, Bp. 1931) 164. old. 363 HBmL. VI.B 140/a 662/1907. eln. biz. 364 Dmm 14. old. Mózes M.: A dualizmus kora 118—122. old. Zárszámadás az 1876—1890 közötti évekből. 365 Hortobágy, 1863. július 5. 366 A magyar szentkorona országainak közgazdasági állapota az 1900. évről (Bp. 1909) 221. old. 367 HBmL. IV.B 1406/a 20/1913. sz. 368 Mayer—Koncz: i. m. 47. old. 369 Zárszámadás az 1850—1918 közötti évekről és DKI-jelentés 1879—1910 közötti évekről. Zelizy: i. m. 739. old. Molnárok Lapja, 1906. szeptember 8. 370 További két évről 1882-ről és 1896-ról maradt még fenn a dolgozók munkakör szerinti beosztása. Az 1882-es évben a vállalat élén 2 igazgató állt, akik 11 hivatalnok, 1 főmolnár, 1 gépész, 3 raktárnok élén irányították a 3 almolnárt, 1 kertészt, 63 belső munkást, 4 kővágót, 4 asztalost, 7 lakatost, 4 tanulót, 1 rézművest, 2 kovácsot, 1 szíjgyártót, 6 fűtőt, 2 kenőt, 3 szénhordót, 22 magtári munkást, 1 kocsist, 3 raktári szolgát. Mint a kimutatásból látható, ebben az évben az igazgatók, tisztviselők, munkavezetők (főmolnár, gépész, raktárnokok) száma 18 volt, ugyanakkor 19 szakmunkás és 108 fő betanított és segédmunkás, napszámos adta a 145 főnyi létszámot. Az 1896. létszám pedig: igazgató 1, igazgatóhelyettes 1, búzabevásárló 1, főmolnár 1, főgépész 1, főkönyvelő 1, egyéb tisztviselő 7, főraktáros 1, raktáros 3, malommunkás (1882ben belsőmunkásnak hívták), és almolnár 128, búzakezelő (magtári munkás) 10, különböző iparos 14, gépápoló, fűtő és szénhordó 16, őr és tűzoltó 7, kapus 1, szolga 4, raktári felügyelő és raktári szolga 8. Ez évben tehát igazgató, tisztviselő, munkavezető 14 fő, ugyancsak 14 fő alkotta a szakmunkások csoportját is. A betanított és segédmunkások száma 177, az együttes létszám pedig 205 fő volt. Molnárok Lapja, 1906. szept. 8., Zelizy: i. m. 739. old. Mayer— Koncz: i. m. 42—43. és 47. old. 371 Hortobágy 1863. június 27. 372 Dmm 19. old. HBmm 24. old. 373 HBmm 43. old. 374 DKIK 1889., 1890. és 1894. évi jelentései. 375 Szűcs Ernő: A MÁV Debreceni Járműjavító üzem megalapítása és működésének első periódusa (1898—1914) In: A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története {Szerk.: Mikecz Ferenc. 1976. Továbbiakban = Szűcs E.: Járműjavító) 29. old.