Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

376 Mayer—Koncz: i. m. 38. old. A segélyalapot 1877-ben hozták létre. Összegét lásd: Zárszám­adás az 1877—1896 közötti évekről. Legmagasabb volt a segély 1888-ban, 4362 Ft. 377 Mayer—Koncz: i. m. 39. old. Az érintett évek zárszámadásai igazolják, hogy 1896-ig fokoza­tosan emelkedett 50 ezer frt.-ra a nyugdíjalap. 378 Zárszámadás az 1859—1866 közötti évekről. 379 Az István Gőzmalom Társulat malmainak és műhelyeinek személyzete részére megállapított munkarend (1886) Mayer—Koncz: i. m. 380 A számadat kiszámításához felhasználtuk az István Gőzmalom Társulat zárszámadásai és mér­legeinek 1859—1896 közötti adatait. 381 Népszava, 1903. augusztus 25. 382 Ez a lap a vállalkozók lapja, tehát nem szakegyleti (munkás) lap volt. Az 1905-ös és 1906-os évek számairól van szó. 383 Élelmezési Munkás, 1906. május 16. 384 Uo. 385 A magyar szentkorona országai gyáriparának üzemei és munkásstatisztikája az 1906-os és az 1910-es évekről. : 386 Raj ki Árpád: Hősi múltunk (Dokumentumgyűjtemény, Malomipar, Bp. 1966) 62. old. Csak utalásképpen jegyezzük meg, hogy Európa-szerte már évtizedek óta a három nyolcasért (8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra tanulás és szórakozás) folyt a munkásság harca, s itt Magyarorszá­gon a malomiparban még a 10—12 órás műszak az óhajtott cél. 387 Zelizy D.: i. m. 739. old. 388 Sándor V.: Nagyipari fejlődés 624. öld. 389 DKK 1912. évre 112. old. A munkáskertek szervezője Szántó Győző volt, aki német, francia, angol példák alapján hozta létre a kerteket, de kezdeményezése Magyarországon elsőnek te­kinthető. 390 DKIK- jelentés 1909. évről 58. old. 391 Dmm 25. és 73—74. old. Vö. HBmm 46—47. old. 392 Népszava, 1903. augusztus 25. és HBmL. XV. 11. N° 358. 393 Az István Gőzmalom Társulat munkásai önképző és segélyző körének alapszabályai (Debre­cen, é. n. Továbbiakban = Önképzőkör alapszabályai). A kiadvány szerint az évi rendes köz­gyűlés 1893. április 3-án fogadta el az alapszabály-tervezetet. A belügyminiszteri jóváhagyás pedig június 18-án és nem június 13-án történt meg. 394 Önsegélyző alapszabálya 1., 2., 3. §. 395 Uo. 396 Uo. 22. §. 397 DKIK- jelentés az 1901—1918 közötti évekről. A jelenleg legrégebbi tisztségviselői névsor 1901­ből való. Eszerint: „Az »István« Gőzmalom Társulat munkásainak Önképző és Segélyző Egy­lete: Elnök Benedek Árpád, alelnök: Szarukán Sándor, jegyző: Takács Sándor, pénztárnok: Pinczés Mihály, könyvtárnok: Lovassi József, körgazda: Kruppa Ágoston, számvizsgálók: Murvay Ferenc, Engi Sándor, Csontos József." 398 DKIK az 1902—1909 közötti évekről. 399 HBmL. IVB 1406/a 662/1907. DKIK-jelentés 1902—1912 közötti évekről. A tíz egyén a kö­vetkező : Szauer Dániel elnök, molnár, Kiss Ferenc alelnök molnár, Nagy Imre jegyző zsákfol­tozó, Bárányi Sándor pénztáros lisztrakó, Varga István könyvtáros, malommunkás, Szűcs Sán­dor számvizsgáló malommunkás, Molnár János számvizsgáló molnár, Somogyi Kálmán szám­vizsgáló gépházi munkás, Sári Béla zászlótartó malommunkás, Faragó Géza körgazda molnár. 400 Rajki Árpád: i. m. 174—175. old. 401 Uő. 171. old. 402 Uő. 173—175 old.

Next

/
Thumbnails
Contents