Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

matlan férfiakat, hadifoglyokat alkalmaztak az iparban. 1913-ban a széntermelés 102,7 millió q, 1917-ben csak 87,1 millió q, holott a hadiszállítások miatt fokozott mennyiségre lett volna szükség. Berend—Ránki: Magyarország gazdasága i. m. 18. old. 233 Debreczeni Független Újság, 1916. febr. 22. 234 Debreczeni Újság, 1918. szept. 8. 235 Debreczeni Újság, 1918. jan. 13., Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 (Szerk. Komoróczy György, Db., 1959. Továbbiakban=TKHB.) 8. old. 236 Fehér András: A magyarországi munkásság 1918. júniusi sztrájkharcáról {Párttörténeti Közlemények 1958. 1. sz. 31—58. old.) és Dmm i. m. 222—226. old. 237 TKHB i. m. 37. old. 238 Debreczeni Újság, 1917. nov. 3. 239 Magyarország története 1918—1919, 1919—1945. VIII. kötet. (Szerk. Ránki György, Bp. 1978. Továbbiakban: Mo. története VIII.) 59—76., 125—139. old. 240 Fehér András: i. m. 47. old. és TKHB 37. old. 241 Dmm i. m. 263—264. old. 242 HBmL. XVI. 11—15/3, Mo. története VIII. 221—234. old. 243 HBmL. XVI. 11—15/3. 244 Uo. 245 Uo. 246 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története, Szerk.: Tokody Gyula, (Db. 1970. Továbbiakban = HBmm) 143—172. old. 247 HBmL. XVI. 11—15/3. 248 Berend—Ránki: Mo. gazdasága 31. old. 249 Uo. 25—120. old. 250 OL Z 899. MFME iratai 43. sz. 66. csomó 57. sz. 251 OL Z 899 MFME iratai 6. csomó 59. 252 OL Z 899. MFME iratai 6. csomó 57. 253 OL Z 40. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. 52. csomó 949. 254 Berend—Ránki: Mo. gazdasága 47. old. 255 Uo. A számadatok minden esetben az 1920-as országterületre vonatkoznak. 256 OL Z 899 MFME iratai 6. cs. 59. 257 Magyar Kereskedők Lapja, 1921. február 20., Pesti Tőzsde 1924. márc. 27. 258 Berend—Ránki: Mo. gazdasága 372. old. 259 Zárszámadás az 1925. évről. 260 HBmL. IX. 201. ftsz. I. 116/1931. Berend—Ránki: Mo. gyáripara 253. old. 261 OL Z 899. MFME iratai 6. csomó 58. és 59. 262 OL Z 899. MFME iratai 6. csomó 59-, Zárszámadások az 1925. évről. 263 OL Z 899 MFME iratai 6. csomó 59., Molnárok Lapja, 1938. október 22. Megjegyezzük, hogy a kormány valószínűleg azért volt hajlandó 64%-ot átvállalni a Viktória konszern csődtömegéből, mert nem akarta az ország tekintélyét a külföldi kölcsönök felvételéről éppen akkor folyó tárgyalások időpontjában lejáratni. 264 Zárszámadások az 1925. és az 1926. évekről és Szűcs Ernő: A magyar malomipar „nagy válságkorszakának" első tíz éve 1919—1929. Negyedszázad (Szerk.: Kovács László, db. 1970. Továbbiakban Szűcs E. A magyar malomipar) 97—108. old. 265 HBmL. XI. 15. BMm december 31. és 1929., Zárszámadás az 1927—1929 közötti évekről. Tantiéme=A nyereségből csak a különböző bizottsági tagokat megillető osztalékrész. 266 OL Z 40. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. 52. csomó. 267 Az általunk ismert forrásokban nem maradtak fenn az István malom elkülönített mérlegadatai, csupán a konszern egészéről készített egyesített év végi zárások, s külön nehézséget jelent ebből