Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

az egyesített képből a lehetséges mértékig kibontani külön a debreceni üzemegység sajátos, egyedi arculatát. Másrészt azonban az is nyilvánvaló, hogy az ágazat problémái rányomták bélyegüket a helyi üzem működésére is. Néhány sajátos vonástól eltérően Debrecenben is azonos nehézségek mutatkoztak. Magyar Pénzügyi Compass 1921—1922 (Szerk.: Kormos Gyula.) 948—949. old. 268 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1920. január 10., február 20., június 10. 269 Uo. 1923. február 15. 270 Uo. 1923. szept. 26. 271 Megjegyezzük, hogy ezen a közgyűlésen szavazták meg az újabb tőkeemelést, így ekkor még 225 ezerrel kevesebb részvényből állt a vállalati tőke, tehát nem 450 ezer darabból. 272 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1925. márc. 21. 273 Nyitó mérleg és Zárszámadások az 1925. évről. 274 Zárszámadás az 1929. évről. Pénzügyi Compass (Szerk. Kormos Gyula, Bp. 1923.) II. kötet 1197—1198. old. Vö. Zárszámadás 1905. és 1906. évekre. 275 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1922. október 10. Valorizációs nyereség = az új pénzérték megállapításából eredő többletbevétel. 276 Radó Dezső: i. m. 339—352. old. 277 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1923. szept. 26., Magyar Pénzügyi Compass 1923—1924. (Szerk.: Kormos Gyula, Bp. 1924. II. kötet) 374—375., 784. old. 278 Zárszámadás az 1925. évről. 279 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1924. április.22. 280 Uo. 1926. október 2. MFME 6. cs. 59. sz. irat a m. kir. kormány évi jelentése és statisztikája az 1922—1929. közötti évekről. 281 Zárszámadások az 1925—1929 közötti évekről. 282 Zárszámadás az 1928-as évről. 283 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1923. szeptember 26. Sajnos sem ez, sem más források nem közlik, hogy mennyit termelt ekkor exportra az üzem. 284 Zárszámadás az 1926. évről. 285 OL Z 899 MFMEY 6. csomó 59., HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1929. szeptember 19. 1929-ben ugyanis annyira visszaestek a búzaárak Magyarországon, hogy itt olcsóbb lett a gabona, mint Amerikában, így olyan országokba is eljutott ekkor a magyar liszt, ahová már évtizedek óta nem szállítottunk (pl. Nagy-Britanniába, Svédországba stb.), s ha ez a különbözet nem múló epizód lesz, akkor a későbbiekben majd akár 10 centre is lehet az árdifferenciát csökkenteni. Szász József, Schrecker S. Lipótnak, a Hazai Bank egyik főrészvényesének fia, így kerül vezető beosztásba Szász József a bank malom konszernjében. 286 Zárszámadás az 1925. évről. Künnlevőség = A malom által hitelre eladott liszt ellenértéke. 287 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1926. október 2. 288 OL Z 899 MFME 11. csomó 159. HBmL. XI. 15. A feldolgozott nyersterménymennyiség adatait Balogh István gyűjteményéből vettük át. Tekintetbe véve azonban, hogy a malom általában 8—10 hónapot működött, ez pedig árutermelésre átszámítva 400—500 ezer mázsának felel meg, így a közölt adatok rendkívül alábecsültek. : 289 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1922. december 1. 290 Uo. 1921. szept. 19., 1922. okt. 10., 1923. szept. 26. 291 Vonatkozó évek adatait tartalmazó zárszámadások, Magyar Pénzügyi Compassok. , , 292 Vásáry István: Debrecen sz. királyi város közigazgatásának 1928. évi működéséről szóló jelentés (Db. 1929) 83 old. 293 HBmL. XI. 15. BMm VB jkv. 1929. december 16. 1929—1938 közötti évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentések statisztikai évkönyvei. Megjegyezzük, hogy a XXX. sz. és a XXXI. sz. táblázat 1933. évre különböző számú malmot tüntetett fel. Ez az eltérés a források különbözőségéből ered.