Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

29. A vállalati vagyonnak a valóságosnál kisebb összegben való kimutatása részben az adóalapcsökkentés miatt történt. 203 Zárszámadások 1886—1907 közötti évekből. 204 Debreczeni Ellenőr 1894. március 19. 205 Hegedűs Loránd: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története • II. kötet 1892—1917. (Bp., 1917) 306—312. old. 206 Koroknál A kos: Az Osztrák—Magyar Bank és a Nemzeti Bank hitelinformációs tevékenysége (1878—1948) Levéltári Szemle 1977. 2. sz. 295. 1. 207 HBmL. XI. 15. ftsz. Balogh István gyűjteménye 1915. dec. 15., 1916. március 15. és 1916. június 26. és Pénzügyi Compass 1937—1938. évekre 272. 1. és Berend—Ránki: Mo. gyáripara 255.1., valamint Sándor V.: Nagyipari fejlődés 495. 1. 208 Berend—Ránki: Mo. gyáripara 159. old. Mayer—Koncz: i. m. Függelék. -. 209 Berend—Ránki: Mo. gyáripara 160. old. 210 HBmL. XI. 15. ftsz. BMm 1911. szeptember 7. 211 Debreczeni Újság, 1911. szept. 12., Debrecen 1911. szeptember 12. ( 212 Debreczeni Újság, 1911. szept. 29. 213 HBmL. XI. 15. ftsz. Hazai Bank részvényvásárlásai. 214 Debreczeni Újság, 1911. szept. 29. 215 Szarukán Sándor, a búzaosztály vezetője 1911 novemberében „kilépett" a vállalattól, Szűcs Ferenc tisztviselő pedig 1913. december 21-én meghalt. Állásukat nem töltötték be, hanem megosztották az ottmaradt tisztviselők között. HBmL. ^XI. 15. ftsz. 1911. november 18. és 1914. január 24. Ez utóbbi irat közli, hogy Szűcs Ferenc „január elején elhunyt". Adata téves. 216 Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. Műv. 22. 191—316. old. 217 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 83. old. 218 Mayer—Koncz: i. m. 55. old. 219 Molnárok Lapja, 1908. április 4. 220 Debreczeni Ellenőr, 1888. márc. 19. 221 DKIK 1889. évről 32. old. . 222 Debreczeni Ellenőr, 1890. márc. 2. és Zárszámadás 1889. évről. >•.; 223 Magyar Molnár, 1891. augusztus 30i •,• . 224 Uo. 1890. dec. 10. . . 225 Debreczeni Ellenőr, 1894. június 2. 226 A magyar szentkorona országai gyáriparának üzemei és munkásstatisztikája az 1906. évről. 227 OL Z 899. MFME 8. csomó, ill. 17. csomó 282. 228 Berend—Ránki: Mo. gyáripara 112. old. . • j.,; 229 Szántó Győző: Mayer Emil emlékezete (A Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Egyesület X-ik évi jelentése és számadásai az 1902. évről [Db. 1903]) 4. old. és MTC Társas cégek I. kötet 27—28. old. Szepessy Gusztávot igazgatóságának 25. évfordulóján (1888-ban) 2400 forint jutalomban részesítették. .230 Míg a főmolnár elsődleges feladata a gyártmányoknak kifogástalan minőségben és olcsó előállítása volt, ügyelnie kellett a malmon belüli munkavégzésre is. A főgépész a gépek, kazánok technikai berendezések felelőse volt. Hozzá tartoztak a különböző malmi mesteremberek. Feljegyzést kellett készítenie az üzemelés során felhasznált anyagokról és erkölcsi kötelességévé tették különböző megtakarításokkal az önköltség állandó csökkentését. A főgépészt és főmolnárt kötelezték a szaklapok olvasására. A főraktárnok a nyersterményért, a zsákokért, a késztermékekért volt felelős. Ő vezette a raktári munkásokat. Köteles volt arról gondoskodni, hogy fölös számú dolgozót ne alkalmazzanak a malomban. 231 Berend—Ránki: Mo. gazdasága i. m. 16. old. 232 Magyarországon főként 1914-ben még a szakmunkásokat is behívták katonának. 287 000 szakmunkásból 145 000 teljesített katonai szolgálatot. Helyettük nőket, katonai szolgálatra alkal-