Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

120 HBmL. XI. 15. 1863. június 26-i irat. 121 Uo. az 1870. augusztus 26-i irat. Kötelességei alapvetően azonosak voltak az előző periódusban megállapítottakkal, azzal a különbséggel, hogy a technikai személyzet felvétele, elbocsátása az ő joga maradt ugyan, de azt a műszaki igazgató javaslata alapján és azzal egyetértésben végezhette. Ugyanakkor mind a két szerződés leszögezte: az igazgató köteles minden idejét, erejét, képességét a vállalat felvirágoztatására fordítani. Alföldi Hírlap 1869. március 4. 122 Debreczen, 1869. december 31. és 1870. március 16. és május 23. 123 Uo. 1873. április 2. és Mayer—Koncz: i. m. 21. old. 124 Hortobágy, 1864. március 6. 125 Dr. Újhelyi István szíves szóbeli közlése alapján a Pekár-próba lényege a következő: Fekete alapra egymás mellé helyezik a mintát adó, valamint az értékelendő lisztet. Lesimítják üveggel, majd vízbe mártva (nedves próba) is összehasonlítják a két lisztmintát, végül szárítva (száraz próba) ismét vizsgálat alá veszik. Ma már kiadott lisztminta alapján, fotocellás eljárást alkalmaznak a minőségvizsgálatnál. 126 Debreczen, 1871. május 22. 127 Alföldi Hírlap 1867. december 16., 1868. április 27., 1969. március 8. Megjegyezzük, hogy az új malom kőművesmunkálatait házilag végeztették el, az ácsmunkálatokat Varga Ferenc vállalta fel, míg a gépeket a Lesdorfi Escher Myss cég szállította. 128 Debreczen, 1871. március 25., május 22. és Alföldi Hírlap 1867. december 16. 129 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 78. old. 1870-ben 17,1 millió q, 1871-ben 12, 1872-ben 11,8, 1873-ban 10,8, 1874-ben 16,6 millió q búza termett az országban. 130 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 81. old. 131 HBmL. XI. 15' ftsz. 1875. június 10-i jelentés és Debreczen, 1875. augusztus 7. 132 Irinyit már előzőleg, 1857—1865 között is felkérték, hogy adjon számtani és vegytani tanácsokat az üzemnek. 1857—1860 között könyvelője is volt a malomnak, de 1872-től 1892-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig állandó jelleggel foglalkoztatták az üzemnél. Siró András: Irinyi János Db. 1970. 25—26. old. és Szűcs Ernő: Irinyi számvevősködése Magyar Hírlap 1972. augusztus 18. 133 Debreczen—Nagy-VáradiÉrtesítő, 1875. május 23., július 2., Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helybeli elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán (1870—1930) (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Histórica XIV., V., Debrecen, 1972) 19—27. old. Mayer—Koncz: i. m. 22. old. Megjegyezzük, hogy a Bárányi által közölt táblázatba foglalt adatokon túl: Berger Henrik egy nagy gőzfűrésztelep tulajdonosa, Vecsey Imre gazdag építész (más gazdasági területen is több vállalkozása van), Simonffy Sámuel nagy tekintélyű városvezető is, többiek kereskedők, ha rendelkeznek is földbirtokkal. 134 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 81—85. old. 135 Sándor V.: A budapesti nagymalomipar 375—385. old. Mayer—Koncz: i. m. 23—25. old. Gépberuházások 1876—1886 között: 1876-ban hengerszékek, dara és liszttisztító gépek, valamint a Balance gép átalakítására összesen: 1878-ban Haggenmacher 3-as daratisztítók 1882- ben Új 300 lóerős gőzgép beszerzésére 1883- ban Új őrlőkövek, hengersziták, hengerszékek, telefon 1884- ben kiépül a vasúttal való sínösszeköttetés 1884—85-ben az ómalom gépparkjának kicserélése, hozzá egy új 250 lóerős gőzgép 60 806 frt. 43 889 frt. 51 276 frt. 9 427 frt. együttesen 1866-ban villanyvilágítás 10 év alatt: gépi, technikai fejlesztésre (kerekítve) 122 485 frt. 12 00 Ofrt. 299 886 frt. Épületberuházások 1876—1886 között 1877-ben üvegház építésére 2 703 frt.