Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

1878-ban műhely építésére 16 390 frt. 1886-ban raktár építésére 15 877 frt. 10 év alatt épületberuházásokra: 34 970 frt. 136 Zárszámadások 1876—1906. évekről. 137 Alföldi Hírlap, 1867. szeptember 16. és 1868. május 4. 138 Hortobágy, 1862. október 24. A debreceni kiállításokon a saját üvegházban termelt virágjaival is részt vett a malom. Ez arra utal, hogy a malom az általa termelt hőenergiát igyekezett jól kihasználni, ugyanakkor a város parkkultúrájának fejlesztéséhez is hozzájárult. 139 Debreczeni Ellenőr 1881. július 23. és augusztus 23. 140 Mayer—Koncz: i. m. 24. old. 141 Zelizy D.: i. m. 739. old. 142 Mayer—Koncz: i. m. 25. old. 143 Alföldi Hírlap, 1867. december 19., Debreczeni Ellenőr, 1882. november 7. Megjegyezzük, hogy Lehmann koncessióját eladta Lindheim Károly és Tsa, valamint Neufeld Károly bécsi vállalkozóknak, akik azután a megállapodások értelmében, 1884. október l-re az összekötő vasutat kiépítették. A lóvontatás helyett az annál célszerűbb gőzvontatás valósult meg. 144 Zárszámadás az 1883. évről. 145 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 578. old. 146 Zárszámadás az 1886. évről, Szűcs Ernő: A Debreceni Villanygyár története az alapítástól 1920-ig. In: A Tiszántúl villamosításának története (Szerk.: Pólya Jenő, Db., 1975.) 42. old. 147 Debreczeni Ellenőr, 1884. április 3., 1885. március 30., 1886. március 20—23., 1887. március 26. 148 Zárszámadások 1876—1906. évekről. 149 OL Z 899 MFME 6. cs. 57. sz. 150 Uo. Az őrlési forgalom azt jelentette, hogy a magyar malmok vámmentesen hozhattak be gabonát az országba (Romániából, Szerbiából), ahol az olcsóbb volt, de kötelesek voltak bizonyos mennyiségű lisztet vámkülföldre szállítani. így a malmok olcsó nyersanyaghoz jutva (Magyarországon drágább volt a gabona) versenyképesek maradtak a világpiacon. Vö. Berend—Ránki: Mo. gyáripara 250. old. 151 Zárszámadás az 1877. évről. 152 Zárszámadás az 1880. évről. 153 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 328. old. 154 Zárszámadás az 1881. évről. 155 Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1879—80-as évekről (Továbbiakban = DKIK). 156 Zárszámadás az 1885. és 1886. évekről. 157 DKTK-jelentés az 1879-es évről 180. old. Debreczeni Ellenőr 1882. november 14., 1884. március 24., 1886. március 20—23., valamint HBmL. XI. 15. ftsz. Csanak József értékelése a Tisza vidéki Vasúttársaságról. Alföldi Hírlap 1868. szeptember 7. és 10. 158 Sándor V.: Nagyipari fejlődés i. m. 304. old. 159 DKIK-jelentés az 1880-as évről 180. old. Zárszámadás 1887. évről. 160 Roncsik Jenő: A tűz pusztításai Debrecenben (Bp. 1939) 13. old. és Debreczeni Ellenőr, 1891. június 9. és 10. 161 Uo. 162 Roncsik J.: i. m. 14. old. és Debreczeni Ellenőr 1894. július 27. Az obeliszk felirata a következő: „az 1894. évi július 27-ki tűzvész alkalmával leégett nagyobbik malom belsejében hivatásuk teljesítése közben életüket veszített Szepessy István 39 éves, Szabó Sándor 37 éves, Molnár István 28 éves, Huttka János 68 éves munkások emlékére az »István« gőzmalom társulat." Az obeliszk középső része elkallódott, de a feliratos részt Eperjesi István volt malmi dolgozó megmentette, majd Szűcs Ernő és Szűcs Károly középiskolás diákok kérésére nekik átadta, akik beszállították azt a Déri Múzeum kőtárába. (Hajdú-bihari Napló, 1968. szeptember 4.)